Az elmúlt napokban sikeresen tesztelték a Műegyetemen készülő Masat-1 műholdhoz tartozó földi adóvevőrendszert. A műhold földi irányítói ezen keresztül tarthatják a kapcsolatot a felbocsátás után az első magyar mesterséges holddal.

Fantáziarajz a Föld körüli pályán keringő műholdról (BME, Cubesat)
A bolygónk körül keringő műholdak és a felszíni irányítóközpont közti információcsere úgynevezett földi állomásokon keresztül zajlik. Ezek részben fogják az űreszköz által sugárzott jeleket, részben maguk is továbbíthatnak utasításokat a műholdnak. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen épülő Masat-1 földi állomásának feladata is a műhold mozgásának és pályájának követése, lesugárzott jeleinek vétele és feldolgozása, valamint a vezérlőparancsok felsugárzása. Az információcserét a BME V2 épületének tetején elhelyezett antennák, valamint a Rádió Clubban található berendezések biztosítják. A rendszer jelenlegi állapotáról és működéséről március 31-én tartottak sajtótájékoztatót a kutatócsoport tagjai.
Mint a Masat-1 készítői elmondták, ahogy az az űreszközöknél szokás, majdnem mindenből készítenek tartalék példányt is. Ennek megfelelően az egész földi állomásból is kettő van: a nemrég felavatott budapesti rendszerhez hasonlót Érden is felállítottak. A földi állomást a Nemzetközi Űrállomáson lévő Charles Simonyival folytatott beszélgetés során, vasárnap is kipróbálták, de ezt megelőzően már 100 napon keresztül tesztelték a rendszert, ami megbízhatónak mutatkozik.
Bár a műhold több összetevője, mint például az integrált áramkörök nem a Műegyetemen készültek, az összeállított rendszer egészében magyarnak tekinthető. Az alkatrészek közül a lehető legtöbb hazai gyártóktól származik, a szoftvereket pedig a műegyetemi diákok írták - emellett a műhold szerkezetét, felépítését is ők alkották meg. A Masat-1 elkészítése során a legnehezebb feladatnak a részek összehangolását tartják.
"Ha a Masat-1 kijut a világűrbe, mindenki számára elérhető lesz" - hangsúlyozza Marosy Gábor, a projekt egyik rendszermérnöke, a rádióamatőrök ugyanis világszerte vehetik majd a HA5MASAT hívójel gazdájának üzeneteit. A vételhez szükséges információkat és a programot a projekt honlapjáról lehet majd elérni.

A Masat-1 földi vevőállomásának antennája a BME tetején (BME, Cubesat)
A műholdat eredetileg háromhetes élettartamra tervezték, amelyet az alkotók reményei szerint túl fog teljesíteni. A viszonylag rövid élettartam oka, hogy a Masat-1 berendezései nem űrbeli használatra készültek, a kereskedelmi forgalomban elérhető alkatrészekből álltak össze. Ami a folytatást illeti, a Masat-1-et készítő diákok és tanáraik a műholdat csak az első lépésnek tekintik, már most tervezik a sorozat 2-es és 3-as jelű folytatását.
A rendszerről további információ a http://cubesat.bme.hu honlapon olvashatók.
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Az éghajlatmódosítástól a gondolatolvasásig
2011-ben nagy vitát kavart a döntés, hogy amerikai kormányzati kérésre cenzúráztak egy madárinfluenza-vírusról szóló cikket. Nem ez az egyetlen téma, ahol felmerül, hol ...
Cáfolja a világvégét a legősibb maja naptár
Egyedülálló, eddig ismeretlen falfestmények és számítások kerültek elő egy ősi maja város most feltárt termében. A falakon lévő naptár 7000 évre előre számítja ki a ...
Mikor ment világgá a modern ember?
A valaha történt egyik legnagyobb vulkánkitörés hamuja alatt talált kőszerszámok megváltoztathatják a mai ember elterjedéséről alkotott képet.
Sorra fedezi fel az új fajokat egy magyar kutató
Antarktiszi felemáslábú rákoktól kezdve, andoki hangyákon át, kongói kígyókig mindenféle állatokat tanulmányoz Nagy Zoltán Tamás, a Belga Királyi Természettudományi ...
A szerbek találták ki a Vajdaság nevet
A magyar kisebbségek közül jelenleg egyetlen csoport, a vajdaságiak rendelkeznek (kulturális) autonómiával. Május 6-án Szerbiában általános, a Vajdaságban pedig ...
Először megy űrszonda a Naphoz
Rekordközelségből, a Merkúr pályáján belülről elemezheti a Napot a Solar Orbiter. Az Európai Űrügynökség által tervezett űrszonda azt vizsgálja majd, hogyan áramlik ki a ...
Magyarországon találhatják meg a Higgs-bozont
Budapestre helyezi első szintű adatközpontját a CERN, miután a Wigner Fizikai Kutatóintézet nyerte az erre kiírt európai tendert. Egy 100 gigabit/másodperc sávszélességű ...
Két másik emberfajjal is keveredett a mai ember
A szakemberek közül ma már szinte senki sem vitatja, hogy az emberiség bölcsője Afrika volt. Nem teljesen egyértelmű azonban, hogy mikor és milyen útvonalakon rajzott ...
Odaveszett a bugaci puszta legjava
A részleges regeneráció is évtizedeket vesz igénybe a Bugac mellett leégett ősborókásban, amelynek 90 százaléka megsemmisült a vasárnapi tűzben. A szakember szerint az ...
Több ezren bújócskáznak velünk
A Földön körülbelül száz olyan törzs él, amelynek tagjai nem kérnek a külvilágból, és az esőerdő mélyén húzzák meg magukat. Van köztük olyan, amelyiknél a nők maguk ...
Mi lesz az emlősökkel a klímaváltozás miatt?
Amikor a múltban alkalmazkodni kellett a klímaváltozáshoz, a változatosság bizonyult az emlősök leghasznosabb fegyverének. Jelenleg azonban rohamosan csökken az emlősök ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
Jó lett volna rendezni a hálapénzt
Réthelyi szerint az egyetemi férőhelyeket nem így kellett volna csökkenteni.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.