Hamarosan olvasható lesz a trianoni békedelegáció naplója

A "békecsinálók" (balról jobbra): David Lloyd George brit, Vittorio Emanuele Orlando olasz, Georges Clemenceau francia miniszterelnök, és Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök

Akadémiai kutatócsoport vizsgálja az 1920-as trianoni békeszerződés körülményeit, a kutatócsoport első kiadványa néhány hónapon belül megjelenik, ez a magyar békedelegáció naplója lesz – mondta Ablonczy Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület Trianon 100 Kutatócsoportot vezető történész az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Magyarul mindeddig nem volt hozzáférhető

A kötet eddig magyarul meg nem jelent dokumentumok alapján arról fog szólni, hogy miként dolgozott a magyar békedelegáció Párizsban – ismertette. Kitért arra, hogy

egyenlőre olyan dokumentumok nem kerültek elő, amelyek radikálisan megváltoztatnák az eddigi tudást,

felfogást a békeszerződésről, de ilyen írások felbukkanását nem lehet kizárni.

A "békecsinálók" (balról jobbra): David Lloyd George brit, Vittorio Emanuele Orlando olasz, Georges Clemenceau francia miniszterelnök és Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök Forrás: Wikimedia Commons

Több kollégája végez vizsgálatokat, levéltári kutatásokat, egyebek között Rómában, Bukarestben és az Egyesült Államokban. Minden eredmény elérhető lesz könyv formájában vagy az interneten – jelezte.

Apponyi Albert gróf (középen) a magyar tárgyaló küldöttség vezetője Forrás: Wikimedia Commons

Ablonczy Balázs elmondta: a csoport több tudományág képviselőiből, történészekből, földrajztudósokból, szociológusokból, irodalomtörténészekből áll, akik hosszabb távú folyamatokat figyelnek, és olyan, eddig nem vizsgált témaköröket is megvilágítanak, mint a menekültkérdés és a menekültek integrációja.

Az egész világ elborzadt

A trianoni békeszerződés (a korabeli terminológiában békediktátum) az első világháborút lezáró párizsi békeszerződési rendszer részét alkotta, amelyben a győztes antanthatalmak meghatározták Magyarország mint a háborúban vesztes Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama békefeltételeit, illetve a Monarchia felbomlása miatt az ország új határait.

A szerződés VIII. fejezet 161. cikkelyében a győztesek deklarálták az ország felelősségét

a háborúval okozott károkért, amelyek megtérítésére jóvátételt állapítottak meg Magyarország terhére.

A magyar kormányküldöttség tagjai megérkeznek a Nagy-Trianon-palotába, a békeszerződés aláírására, 1920. június 4-én Forrás: Wikimedia Commons

A trianoni szerződésbe a Monarchia feldarabolásáért legelszántabban kiálló csehszlovák külügyminiszter Edvard Benes követelésére – többek között – az alábbi cikkely is bekerült: „Az egész világ elborzadt ... és megértette, hogy a háborút nem egyedül az egykori Osztrák–Magyar Monarchia végzetes politikája robbantotta ki, hanem sokkal inkább Budapesten, mint Bécsben készítették elő."

Békét arattak, háborút vetettek

A trianoni békeszerződést a Magyar Királyság nevében az 1920 márciusában kinevezett Simonyi-Semadam-kormány képviselői, Bernárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter írták alá a versailles-i Nagy -Trianon-palotában, 1920. június 4-én.

Edvard Benes csehszlovák politikus, a Monarchia feldarabolásának és Magyarország megbüntetésének legfőbb szószólója Forrás: Library of Congress

A párizsi békeszerződésekkel a győztes nagyhatalmak – elsősorban Franciaország – legfőbb célja Németország és a vele szövetséges államok alapvető meggyengítése, a soknemzetiségű volt európai nagyhatalom, az Osztrák–Magyar Monarchia, továbbá az Oszmán Birodalom feldarabolása, valamint egy új – alapvetően francia dominancián alapuló – európai hatalmi egyensúly létrehozása volt. A békeszerződés Magyarország új határainak megállapítása során ténylegesen figyelmen kívül hagyta a Wilson amerikai elnök javasolta etnikai rendezőelvet, és a történelmi Magyarország területeinek több mint kétharmadát az utódállamokhoz csatolta.

A történelmi Magyarország etnikai viszonyai 1880-ban Forrás: Wikimedia Commons

A Párizs környéki békeszerződések igazságtalan jellege már a kortársak előtt is nyilvánvaló volt.

Foch marsall szerint a versailles-i békerendszer nem valódi békeszerződésnek, csak húszéves fegyverszünetnek tekinthető. A Párizs környéki békerendszer volt a legfőbb oka az 1920-as években kibontakozó akut németországi gazdasági és politikai válságnak, amely Hitler hatalomra jutásához és végső soron a második világháborúhoz vezetett.

A versailles-i békeszerződés komoly szerepet játszott Hitler hatalomra jutásában és a második világháború kirobbanásában Forrás: DPA/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide/Dpa

A trianoni békeszerződést a magyar országgyűlés „... tekintettel a kényszerhelyzetre, mely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán előállott" az 1921. évi XXIII. törvénycikkel iktatta be a magyar jogrendszerbe.