Kiesett a telefonkagyló a kezéből, amikor megtudta, mi történt

Tix Miklós, az 1951-es taxigyilkosság áldozatának unokája

1951 decemberében találták rá Tix Miklós holttestére a saját taxijában. Meggyilkolták. A rendőrségi jegyzőkönyvből kiderült, hogy két fejlövést kapott. Amikor felesége meghallotta, mi történt, kiesett a kezéből a telefon. Tix Miklós tinédzser volt még, amikor megtudta, hogy nagyapja gyilkosság áldozata lett. Ma mindent gyűjt, ami erről szól. Azt mondja, ez a családi öröksége. 

Tix Miklós, az 1951-es taxisgyilkosság áldozatának unokája Fotó: Szabó Gábor - Origo

1951 decemberében agyonlőtték a nagyapját a saját taxijában. Nem hétköznapi, hogy ilyesmi történik. Hogy él ez a történet a családi emlékezetben?

Gyerekkoromban nem hallottam részletesen a gyilkosságról, az édesapámmal folytatott beszélgetéseink során soha nem került ez szóba. Nagyanyámtól hallottam róla először. Akkor már nagyobb voltam, tizenéves. Én 1983-ban születtem, addigra eltelt több mint 30 év. A mindennapokban nem igazán került szóba.

Volt olyan érzése, hogy az apja azért nem beszélt a saját édesapja meggyilkolásáról, mert nem mert szembenézni vele?

Nem. Apámat nem úgy ismertem meg, mint aki érzelgős ember lett volna. Sajnos már nincs köztünk. Ötéves volt, amikor elvesztettük a nagyapámat, talán azért nem beszélt róla, mert nem élt élénken az emlékezetében. A nagyanyámat viszont nagyon megrázta akkor. Nagyapám halálának napján, azon a reggelen felhívták a rendőrök. Kiesett a telefonkagyló a kezéből, amikor megtudta, mi történt. Állítólag apám nyugtatgatta, hogy minden rendben lesz.

Önnek is nehéz volt az a pillanat, amikor rájött, hogy a nagyapjáról van szó?

Nem, inkább az ön cikke volt a sokkoló, mert ilyen részletességgel még mi sem ismertük a történetet.

Sajnálom.

Nem úgy értettem, hogy bántott, csak sokkolt, mert nem tudtunk róla ennyit. Már gyerekként sem rázott meg, hiszen nem volt közvetlen kapcsolatom vele.

Az unoka szerint a nagypapa története családja öröksége Fotó: Szabó Gábor - Origo

Mit lehet tudni a nagyapjáról, akinek pont az volt a neve, mint önnek: Tix Miklós?

Megvan a naplója. Eszerint 1944-ben, két héttel a házasságkötésük után letartóztatták, mert a nyilasok elleni ellenállási mozgalom tagja volt. A Széll Kálmán téri katonai fegyházban tartották fogva egy hónapig. Onnan került 1944. december 25-én Sopronkőhidára, egy nappal Bajcsy-Zsilinszky felakasztása után. A naplóban elég sok részlet le van írva. Topa János a szemben lévő cellában raboskodott. Nagyapám leírta a feljegyzéseiben, hogy januárban felakasztották a társaival együtt. Ahogy azt is, hogy nagyon sok ellenálló tagot ítéltek ott halálra. Amikor a németek már látták, hogy az oroszokkal szemben nem tudják védeni az országot, onnan Németországba hurcolták a nagyapámat, gyalogmenetben. Ott érte a háború vége, az amerikaiak szabadították ki. Júliusban aztán hazatért, és taxisnak állt. Arról, hogy a kettő között mi történt, nem sokat tudok.

És a család eredetéről? Különleges ez a név.

Arról sem sokat. Eredetileg Dixek voltunk, amíg valahol el nem írták a D-t T-re, így lettünk Tixek, de ez egyelőre csak családi mendemonda. Jó lenne utána járni, mondjuk egy családfakutató segítségével.

Milyenek voltak a karácsonyok a nagyapja nélkül?

Mire én megszülettem, nagyanyám újra férjhez ment, így nagyapám hiányát valójában sohasem éltem meg, hiszen volt egy másik nagyapám, akivel jó volt a kapcsolatom. Apámnak is. Teljes mértékben elfogadtuk. Ő a kilencvenes években halt meg.

Önt miért érdekli ennyire a nagyapja meggyilkolása, hiszen nem kellemes a téma?

Ez egy családi tragédia, amiről szeretnék többet megtudni, ennyi.

Hallottam, hogy az édesanyja gyűjtögeti a gyilkosság dokumentumait, ő is azért kezdte el, mert érdekli?

Ő is apám családjától hallotta a történetet, de nagyon ő sem merült bele, szerintem még a dédapámat sem ismerte. A gyilkosságról az Origo-cikk megjelenéséig csak annyit tudtunk, amennyi a bírósági tárgyalási jegyzőkönyvből és a Magyar Hírlap egyik régi cikkéből kiderült. Amit nagyanyámtól hallottam, az mind benne van ezekben a dokumentumokban.

Konkrét célja is van ezzel a gyűjteménnyel, vagy csak a fióknak szánja?

Megfordult a fejemben, hogy talán ki lehetne adni a naplóját, de nem tudom, van-e benne annyi információ, hogy érdemes. Nem a pénz motivál, a történelem érdekel, főleg a második világháború. A gyilkosság, ami borzasztó, és bár ne történt volna meg, tulajdonképpen a mi családunk öröksége, amit szeretnék továbbadni a gyerekeimnek, ha idősebbek lesznek. A két és fél éves kislányomnak és a következő Tix Miklósnak, aki áprilisban fog megszületni.

Értem, hogy ez egy örökség, de nem lenne jobb hallgatni róla, ha már egy kegyetlen gyilkos áldozata lett a nagypapája?

Mi a nővéremmel szeretünk tisztában lenni azzal, hogyan alakult a család története. Ha a gyerekek nem lesznek erre fogékonyak, nem fogom rájuk erőszakolni. Számomra fontos, hogy tudjak róla. Nagymamám 2007-ben halt meg. Most már bánom, hogy nem kérdezgettem többet.