Akár erről a repülőerődről is ledobhatták a Duna mélyén lapuló bombát

Máig él az a téves vélekedés, hogy az amerikai bombázásokat Magyarország 1944. március 19-én történt német megszállása váltotta ki

A 15. amerikai légi hadsereg 1944. április 3-i budapesti szőnyegbombázásával vette kezdetét az a Magyarország elleni, pusztító légi offenzíva, amely a háború viszontagságaitól addig megkímélt hátországot először szembesítette a háború borzalmaival. A vasúti hálózat, az olaj, valamint a hadiipari üzemek megsemmisítését célzó bombázó hadjárat 1944 júliusában érte el a legintenzívebb szakaszát. 

Hamisnak bizonyult csodavárás

Amikor Horthy Miklós kormányzó a túlságosan is németbaráttá vált Bárdossy László miniszterelnököt 1942. március 7-én menesztette, a helyére kinevezett Kállay Miklós

azt a bizalmas feladatot kapta az államfőtől, hogy fogjon hozzá az ország háborúból való óvatos kivezetéséhez.

Máig él az a téves vélekedés, hogy az amerikai bombázásokat Magyarország 1944. március 19-én történt német megszállása váltotta ki Forrás: WW2 Color

A történelmi emlékezetben csak „Kállay-kettősként” ismert lavírozó hintapolitika az angolszász szövetségesekkel úgy igyekezett egy megfelelő időben megkötendő különbékét tető alá hozni, hogy közben harsányan hirdette a töretlen szövetségesi hűséget a németek irányába.

Kállay Miklós miniszterelnök (Bethlen István gróf társaságában; a képen jobbra) hivatalba lépésekor azt a feladatot kapta, hogy kezdje meg az óvatos kifarolást a háborúból Forrás: Wikimedia Commons

1943 őszén a német hírszerzés már pontos információkkal rendelkezett a Kállay-kormány lisszaboni, berni és isztambuli tapogatózásairól a különbéke lehetőségeiről, olyannyira, hogy

1943 októberében Adolf Hitler utasítást adott Magyarország megszállásának előkészítésére.

Horthy Hitlerrel a kormányzó első klessheimi látogatásán, 1943 áprilisában. Hitler már 1943 őszén elhatározta Magyarország megszállását Forrás: WW2

Az „Unternehmen Margarethe”, az ország katonai megszállási művelete, a Klessheimbe kicsalt Horthy kormányzó tárgyalásai alatt 1944. március 18-án éjszaka vette kezdetét, és másnap az ország stratégiai fontosságú pontjainak elfoglalásával fejeződött be.

A német megszálló hadsereg teherautói a Margit hídon, 1944. március 19-én

Forrás: MTI

Budapestet két héttel később, 1944. április 3-án érte az első pusztító erejű amerikai bombatámadás.

A Gestapo elől a török követségre menekült Kállay miniszterelnök visszaemlékezésében a magyar különbéke-tapogatózásoknak, illetve kormánya angolszász orientációjának tudta be, hogy a német megszállásig az ország megúszta a szövetségesek bombázásait.

Horthy 1944. márciusi klessheimi tárgyalásai alatt szállták meg a német csapatok Magyarországot Forrás: Wikimedia Commons

Maga Horthy Miklós kormányzó is így vélekedett, pedig

ennek a még napjainkban is népszerű teóriának nem volt semmilyen valós történelmi alapja.

Már 1943-ban eldőlt Magyarország szőnyegbombázása

Az 1943. január 14. és 26. között megtartott casablancai konferencián Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill, a brit háborús kabinet feje elhatározták, hogy átfogó stratégiai bombázó hadműveletet indítanak Németország ellen.

Roosevelt amerikai elnök (bal oldalon ülve) és Winston Churchill brit miniszterelnök a casablancai konferencián Forrás: Wikimedia Commons

A terv szerint Észak-Afrika elfoglalása, illetve a szicíliai partraszállás után a bombázóoffenzívát új hadműveleti irányként Dél- és Közép-Európára, így Magyarország területére is kiterjesztik.

George C. Marshall tábornok (a képen jobbról a második) az egyesített vezérkar főnöke kapott megbízást a kelet-európai bombázó hadjárat megszervezésére Forrás: Congress Library

A Casablancában jóváhagyott CBO terv (hadászati bombatámadások terve) az amerikai bombázóerők gyors ütemű fejlesztését írta elő azzal, hogy legkésőbb 1944 márciusáig be kell fejezni a kelet-európai célpontokat támadó légi armada felállítását.

Boeing B-17 négymotoros nehézbombázók. A 15. légi hadsereg Magyarországot is bombázó állományának egy része ilyen gépekből állt Forrás: Wikimedia Commons

A szicíliai partraszállás, illetve a délolasz területek elfoglalása lehetővé tette, hogy a 15. amerikai légi hadsereget (AAF) Észak-Afrikából Olaszországba telepítsék át.

Bari és Foggia környékén hatalmas repülőtér-építkezések kezdődtek.

1944 januárjára befejeződött a 21 bombázó-, valamint 7 vadászcsoportból, azaz összesen 1500 négymotoros nehézbombázóból és 800 vadászgépből álló 15. légi hadsereg áttelepítése.

Ira C. Eacker altábornagy, a 15. amerikai légi hadsereg (AAF) parancsnoka Forrás: American Air Museum

Az Ira C. Eacker repülő altábornagy parancsnoksága alatt álló légi armada februártól ugrásra készen várta a bevetési parancsot, hogy megkezdje a Kelet-Közép-Európa, benne Magyarország elleni bombázó hadjáratot.

Magyarországot 1944. április 3-án érte az első pusztító szövetséges légitámadás Forrás: WW2

A budai Várban magát hamis illúziókba ringató Kállay-kormánynak fogalma sem volt arról, hogy

Magyarország iparának és közlekedési hálózatának lerombolása 1944 márciusára már rég eldöntött kérdéssé vált.

Az április 3-i első, Budapest ellen nagy erőkkel végrehajtott amerikai légitámadás 1073 civil halálos áldozatot követelt.

1944 nyarán a magyar vadászerők alap elfogó vadásza a Győrben licence alapján gyártott Messerchmitt Me-109 típus G-4 és G-6 altípusa volt Forrás: Wart Hunder

Magyarország április 3. után a szövetséges bombázóerők rendszeres támadásainak színterévé vált, a háború visszavonhatatlanul megérkezett az ország területére. A kiteljesedő bombázóoffenzíva 1944 júliusában érte el a csúcspontját.

A második világháború legnagyobb hazai bombatámadása

A második világháború történetében

1944. július 2-án érte Magyarországot a legerősebb szövetséges légitámadás.

Az előző nap Bariban kiadott bevetési parancs értelmében az amerikai 15. légi hadsereg 620 négymotoros B-17 „Flying Fortress” és B-24 „Liberator” típusú nehézbombázója támadást intéz Budapest két rendező pályaudvara, a Weiss Manfréd Művek csepeli gyáregysége, két olajfinomító, valamint Győr ipari célpontjai ellen.

1944. július 2-án a ferencvárosi pályaudvar bombázása közben 88 mm-es légvédelmi löveg által telibe talált B-17-es amerikai bombázó, néhány pillanattal a lezuhanása előtt Forrás: American Air Museum

A bombázógépek védelméről a 306. Fighter Wing amerikai egység 300 P-51 „Mustang” és P-38 „Lightning” vadászgépei gondoskodtak. A verőfényes nyári délelőtt nyugalmát a fél tízkor felsivító szirénák baljós hangja verte fel a fővárosban.

Délelőtt tíz körül már jól hallható volt az a délről érkező tompa és egyre jobban erősödő morajlás,

amely néhány perccel később félelmetes hangorkánba torkollott.

B-17 "repülő erődök". Ez a típus jóval ellenállóbb volt a sérülékenyebb Liberatornál Forrás: Wikimedia Commons

Az első lehulló bombák 10 óra 10 perckor borították lángba a csepeli szabad kikötő közelében fekvő Shell és Steaua olajfinomítók tartályait. A hatalmasra hízó koromfekete füstfelleg miatt a második hullámban érkező bombázók már nem is látták a célpontot; bombáikat becslés alapján oldották ki.

A pontatlan célzás miatt a bombaszőnyeg egy része Soroksár, Pesterzsébet, illetve Nagytétény házaira esett.

Sérült, füstcsíkot húzó B-24 Liberator amerikai nehézbombázó Forrás: American Air Museum

A több hullámban berepülő amerikai gépek Ferencváros rendező pályaudvarát, valamint a Keleti és a Nyugati pályaudvart is támadták, súlyos károkat okozva a VI. és VII. kerület, valamint Újlipótváros háztömbjeiben. Félrecélzott bombák hullottak a híres Duna-parti szállodasorra is.

Hatalmas füstoszlop emelkedik a magasba a Weiss Manfréd Művek csepeli telephelyét ért bombatalálatok után Forrás: Fortepan

A bombázás súlyos károkat okozott a csepeli ipari üzemekben és olajfinomítókban, de a pontatlan bombavetés miatt fájdalmas veszteség érte a lakosságot is;

136 halott, 111 sebesült és 370 összeomlott ház a július 2-i bombatámadás szomorú mérlege.

Öldöklő légi csata bontakozott ki a főváros felett

A bombavetésből kiforduló négymotorosokra – miután dél felé vették az irányt –, magassági fölényből támadó Messerschmitt Me-109 vadászgépek csaptak le . A vegyes német–magyar vadászkötelék támadása nyomán hat amerikai nehézbombázó borult lángba, és zuhant a mélybe, sűrű fekete füstcsíkot húzva maga után.

Találatot kapott, lezuhanó B-24 Liberator nehézbombázó Forrás: Wikimedia Commons

A magyar 101. vadászosztály 18 Me-109 gépe Heppes Aladár osztályparancsnok vezetésével egy 30 bombázóból álló, Budapest határából kirepülő amerikai köteléket támadott meg.

Heppes Aladár osztályparancsnok (a kép bal szélén), magyar ász vadászpilóták társaságában. A kép jobb oldalán Molnár "Paszujos" László hadnagy, az egyik legsikeresebb világháborús magyar vadászpilóta látható Forrás: American Air Museum

Heppes őrnagy így emlékezett vissza az amerikaiakkal folytatott légi harc izgalmaira:

Felülről zuhantunk a bombázókra. Elképesztő zárótüzet lőttek elénk…

nagy távolságból nyitottam tüzet, rövid sorozatokat adtam a kiszemelt gépre, majd a közelébe kerülve összes tűzfegyveremmel lőttem. A Liberator mind meredekebb süllyedésbe kezdett, majd zuhanásba ment át. Ez másodperecek alatt történt.” A németek a bécsi légiirányító központból Budapest légterébe vezényelt 8. Jagddivision (vadászezred) Messerschmitt, és Focke-Wulf FW-190 típusú gépeivel vettek részt az ütközetben.

Német Messerschmitt Me-109 G-6 típusú vadászgép. A típus fegyverzetét három 20 mm-es gépágyú és két nehézgéppuska alkotta Forrás: Bundesarchiv/Boyer

Időközben azonban a kirepülő kötelék védelmét biztosító – és jelentős túlerőben lévő – amerikai vadászok is felocsúdtak. A Mustangok felbőszült darazsakként estek a német–magyar vadászpilóták nyakába, és géppuskatűzzel árasztották el a túlerő elől fordulózva kitérni próbáló gépeket.

A 101. osztály a július 2-i elhárító harcokban 9 vadászgépet vesztett,

Takács Pál és Beregszászi Sándor szakaszvezetők, valamint Karnay Endre hadnagy hősi halált haltak.

A North American P-51 Mustang típusa – különösen a buborék-kabintetős D altípus – a második világháború legjobb szériavadászgépe volt Forrás: WW2 Color

A magyar vadászok 8 biztos és 7 nem igazolt győzelmet értek el, a 8. Jagddivision pedig 10 sajátgép veszteség ellenében 34 amerikai gép lelövését jelentette. A 15. légi hadsereg 1944. július 2-i hivatalos veszteséglistája szerint összesen 23 gép, ebből 9 vadászgép veszett oda a Magyarország feletti légi csatában.

A Budapest felett július 2-án kialakult légi csatában kapott halálos sérülést a 8. AAF 15. légihadsereghez átvezényelt legeredményesebb vadászpilótája, a 23 éves Ralph K. Hofer hadnagy Forrás: American Air Museum

Július 2-án a 23 éves Ralph K. Hofer hadnagy eltűnése volt az amerikaiak legérzékenyebb személyi vesztesége.

A 16 légi győzelmes ászt, az egyik legsikeresebb amerikai vadászpilótát utoljára Budapest légterében látták,

négy Messerschmitt gyűrűjében. Napokkal később, a boszniai Mostar közelében találták meg lezuhant gépének roncsait, Hofer hadnagy holttestével.

Dávid Góliát ellen

Még szinte el sem oszlottak a július 2-i tűzvihar füstfellegei, amikor július 7-én a Dunántúl meleg nyári délelőtti csendjét ismét felverte a félelmetes morajlás. A dél-olaszországi repterekről aznap kora reggel 650 nehézbombázó szállt fel a sziléziai Odertal kokszolóüzeme, a pardubicei olajfinomító és Dubova fegyvergyárának támadására.

Az 1944-es amerikai bombázó offenzíva egyik fő célpontját a kelet-európai olajipari létesítmények alkották Forrás: U.S. Air Force

A Dunántúl légterében heves ütközet bontakozott ki a bombázókat megtámadó német és magyar gépek, valamint az amerikai védővadászok között.

A leghevesebb összecsapásokra a Győr és Budapest közötti légtérben került sor.

Az átrepülő amerikai négymotorosok ellen a 101. magyar vadászosztály gépeit emelték a magasba; az egység 2. és 3. századának vegyes köteléke Győr irányába repült, amikor maguk alatt 3000 méteren P-38 vadászokból álló amerikai köteléket fedeztek fel.

A kéttörzsű Lockheed P-38 Lightning távolsági vadásszal szemben a Messerschmittek minden szempontból fölényben voltak Forrás: Wikimedia Commons

A magyar pilóták által csak „létraként” emlegetett kettős törzsű vadászokat meglepetésként érte a villámgyors és pontos rácsapás, amelynek eredményeként két„létra” zuhant pörögve a föld felé.

A kétmotoros és kéttörzsű P-38 vadászgépet a magyar pilóták csak "létraként" emlegették maguk között Forrás: Wikimedia Commons

Mivel a közelből segítségükre siető újabb amerikai vadászgépekkel szemben nem sok esélyük lett volna a 101-seknek, Heppes őrnagy osztályparancsnok kitért az amerikaiak elől, és vadászait egy leszakadt bombázókból álló kisebb kötelék ellen vezette.

A rácsapás szétzilálta a bombázókat, amelyek közül hármat a magyar vadászok egészen a Balatonig kergettek.

Mindhárom Liberator lezuhant.

Gépágyútalálattól letört szárnyú B-17 bombázó zuhan a mélybe Forrás: U.S. Air Force

A magyar vadászok július 7-én saját veszteség nélkül öt légi győzelmet értek el az amerikaiak felett. A reménytelen túlerővel szemben azonban esélytelen vállalkozás volt a bombázóerők feltartóztatása.

Ismét Budapest a cél

Július 14-én kora reggel több mint 430 nehézbombázó szállt fel délolasz támaszpontokról, hogy Budapest, valamint Pétfürdő és Almásfüzitő ipari, illetve vasúti célpontjait támadja. A bevetési terv szerint a 47. Wingnek a ferencvárosi rendező pályaudvar bombázására induló bombázói Bicske térségében fordultak volna rá a célpontjukra.

Az egy területre koncentrált, sűrűn robbanó légvédelmi gránátok, a "flakfelhők" komoly fenyegetést jelentettek a célpontjukra rárepülő bombázók számára Forrás: U.S. Air Force

Azonban még a bicskei forduló előtt Bécs felől érkező, 25-30 kétmotoros Messerschmitt Bf-110 és Bf-210 típusú romboló támadta meg a köteléket. Noha az amerikai Lightningek sikeresen szétszórták a német gépeket, eközben

nem vették észre a jelentős magassági fölényből nyakukba zúduló Me-109-es és FW-190-es vadászokat,

amelyek gyilkos géppuska- és gépágyú-tűzzel árasztották el az amerikai köteléket.

A Focke-Wulf FW-190 elfogó vadász változata négy gépágyúval és két nehézgéppuskával felszerelt típus volt. A "Fóka" korszerűbb volt, mint a Messerschmitt, a pilóták mégis az utóbbit kedvelték jobban Forrás: Origo

Két „létra” és egy B-24 Liberator bombázó gyulladt ki a német gépek sorozataitól, de a németek az időközben felzárkózó amerikai vadászok elől – miután azok három gépüket lelőtték – szétrebbentek.

Még jóval a bombázók beérkezése előtt megjelentek a Mustangok Budapest felett,

ahol nagy magasságban körözve várták az ellenséges vadászok berepülését, de sem német, sem magyar gépekkel nem találkoztak.

P-51 Mustang vadászok kötelékben Forrás: Wikimedia Commons

Az 5. és 47. Bomber Wing bombázói így szinte akadálytalanul, csak a légvédelmi tüzérség kilőtt gránátjaitól fenyegetve repülhettek rá célpontjaikra.

A bombaszőnyegtől ismét a IX. kerületi Soroksári út és környéke szenvedte el a legtöbbet.

A Fantó olajfinomítót olyan súlyos találatok érték, hogy az üzemet gyakorlatilag megsemmisültnek kellett tekinteni.

Almásfüzitő ipartelepét is támadták 1944 júliusában Forrás: Fortepan

Budapest távoli, külső kerületeiből is jól látszott az a hatalmas koromfekete füstfelleg, amely a kigyulladt olajfinomító területéről szállt az ég felé. Ugyancsak súlyos károk érték a Mechanikai Szövőgyárat, valamint a Hungária Vegyi és Kohóművek Kén utcai telephelyét.

Amerikai gépszemélyzet a 15. AAF állományába tartozó Liberatoruk előtt Forrás: U.S. Air Force

Az elcsúszott bombaszőnyeg Pesterzsébeten 120 lakóházat döntött romba.

A július 14-i budapesti bombázás 74 halálos áldozatot és 90 sebesültet követelt.

Gördülő tűzvihar Csepel felett

1944 júliusában a szinte naponta ismétlődő szövetséges berepülések mellett július 27-én immár a harmadik nagykötelékes amerikai bombatámadást szenvedte el a magyar főváros. A 15. AAF bari főhadiszállásán előző nap kiadott hadműveleti utasítás szerint

366 nehézbombázó támadást intéz a Weiss Manfréd Művek csepeli ipartelepe ellen,

további 26 B-24 Liberator pedig Pécs pályaudvarát bombázza.

Egy amerikai Liberator kioldja halálos bombaterhét Forrás: American Air Museum

A július 26-án, délután négykor kiadott napiparancs kiemelte: „Különösen fontos a gyárnak az a területe, ahol a repülőmotorok gyártása folyik, ez a gyár közepén és déli végén található.” Július 27-e verőfényes reggelén Budapesten 9 óra 24 perckor bömböltek fel vészjósló hangon a szirénák.

A B-17 elképesztő sérülésekkel is képes volt még a levegőben maradni. A képen látható "repülő erőd" orrát 88 mm-es légvédelmi löveg találta el Forrás: U.S. Air Force

Alig hat perccel később, a Csepel fölé beérkező első – B-17 „Flying Fortress” négymotorosokból álló – kötelék gépei kinyitották bombakamráik ajtaját. A sivítva alászálló bombaszőnyeg másodpercek alatt átláthatatlan füstfelhőbe burkolta a csepeli gyáróriást. A második hullámban beérkező gépek üvegezett orrában ülő bombázótisztek a füsttenger miatt már nem is látták a kijelölt célpontokat.

1944 nyarán egymást érték a szövetséges légitámadások Forrás: U.S. Air Force

A Weiss Manfréd Művek harckocsigyártó részlegében a bombázás helyreállíthatatlan károkat okozott. Bombák hullottak a csepeli szabad kikötőre, és a július 2-i támadásban már súlyosan megsérült Shell olajfinomítóra is. A Magyar Posztógyárat az egyik bombaszőnyeg telibe találta; a száz százalékig hadipari termelést folytató üzem teljesen megsemmisült.

A magyar vadászerők mindent megtettek, amit csak tudtak, a nyomasztó fölényben lévő támadókötelékekkel szemben Forrás: Cieldeglorie

Csepel lakónegyedét sem kerülték el a bombák; mintegy

200 rombolóbomba csapódott be a község területén, sőt, még Budafokra is esett néhány robbanóeszköz.

A csepeli ipari körzet közelében álló házak lakóinak kitelepítése miatt most kevesebb volt a halálos áldozatok száma, de még így is 31 emberéletet követelt július 27. fekete napja. A légvédelmi tűzben és vadásztámadásban a 15. AAF aznap hét Liberatort és három Mustang vadászgépet vesztett.

Lángban álló olajkutak és repülőterek

A magyar történelem egyik legtragikusabb évében a júliusi angolszász bombázóoffenzíva a zalai olajmezők, valamint a Dunai Repülőgépgyár és a tököli katonai repülőtér ellen végrehajtott légitámadással fejeződött be. Július 30-án a 15. AAF 49. Bomber Wing 450 gépe emelkedett a magasba, kíséretüket a 82. Fighter Group (vadászcsoport) egységeiből összeállított 300 vadászgép látta el.

Találattól kettétört B-24 lezuhanása Forrás: U.S. Air Force

A Verszprém megyei Városlőd felett 10 óra 40-kor átrepülő, ezüstösen csillogó légi armadát 30 vadászból álló német csoport támadta meg. Nem vették észre a kötelék magassági fedezetét biztosító 149 amerikai vadászgépet, amelyek a bombázók vészhívására vijjogó keselyűkként csaptak le a mit sem sejtő Messerschmittekre és FW-190-sekre.

A német vadászokat alulról is támadás érte, így menekülőre fogták a dolgot.

Az amerikai bombázókötelék aztán Alcsút felett elfordulva akadálytalanul repült be Horthy-liget (ma: Szigetszentmiklós) és Tököl fölé.

B-24 Liberator négymotoros nehézbombázók kötelékben Forrás: Wikimedia Commons

Ez alkalommal azonban alaposan elvétették a célzást; a bombák túlnyomó többsége elkerülte a gyártelepet, és részben a tököli repülőtérre, részben pedig lakatlan területre esett.

Lezuhant Liberator roncsai egy szántóföldön Forrás: Bundesarchiv/Vieth

A tököli repülőteret is csak jelentéktelen, gyorsan helyreállítható károk érték. Mindeközben 90 bombázó a magyar olajkitermelés központját, a zalai Lispe környéki olajmezőket támadta. A kisméretű romboló és repeszbombák számos kutat felgyújtottak, de a támadás csak rövidebb ideig tartó kiesést okozott a kitermelésben. A július 30-i, nem sok sikert elkönyvelhető támadás négy bombázó és két vadászgép elvesztésével járt az amerikaiak számára. Két hazafelé tartó B-24 Liberatort a magyar 101. vadászosztály pilótái, Molnár László hadnagy és Kovács Pál őrmester, Székesfehérvár térségében lőttek le. Július elmúltával azonban a tűzvihar még nem vonult el Magyarország égboltjáról; az angolszász bombázások kisebb-nagyobb intenzitással egészen a magyarországi harcok végéig, 1945 márciusáig folytatódtak.