Lassan eltűnik a kínai nagy fal

A kínai nagy fal ma látható része nagyrészt a Ming-dinasztia korából való

A turisták, a helyiek és a természet is kitartóan pusztítja az UNESCO világörökségi helyszíneként nyilvántartott kínai nagy falat – az itt élők még a téglákat is kilopják, hogy saját házaikba építhessék be azokat.

A Kínai Nagy Fal Egyesület felmérése szerint a természetes erózió és az emberi pusztítás egyaránt veszélyes a kínai nagy fal fennmaradására: az elmúlt néhány száz évben már majdnem kétezer kilométernyi szakasz semmisült meg.

A kínai nagy fal ma látható része túlnyomórészt a Ming-dinasztia korából való Forrás: Flickr / May Wong

Nem igaz, hogy látszik a világűrből

A kínai nagy fal a Kr. e. 3. század és a 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelynek az volt a célja, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek (nagy részben a hunok) támadásaitól.

A közhiedelemmel ellentétben nem egy hosszú, összefüggő falról van szó, sokkal inkább több, rövidebb falszakaszról, és az sem igaz, hogy az építmény látszik világűrből.

Volt, hogy egyáltalán nem használták

Az első védelmi rendszert Csin Si Huang-ti kezdte kiépíteni az Kr. e. 210-es években a Hadakozó fejedelemségek korának korábbi falszakaszait felhasználva.

A kínai nagy fal egy szakasza egy műholdfotón Forrás: NASA

A későbbi dinasztiák némelyike új erődítményeket húzott fel (Han, Szuj, Ming), míg más korszakokban a falat egyáltalán nem használták.

A ma népszerű szakaszok Ming-koriak

A ma látható szakaszok a Ming-dinasztia idején épültek, amely 1368 és 1644 között uralkodott az országban. Míg a korábbi időszak építményei döngölt földből készültek, ezek a szakaszok már téglából, így jobban fennmaradtak – majdnem 6500 kilométernyi fal épült fel ekkor.

A Ming-dinasztia alatt készült a nagy fal egyik leglátogatottabb, Pekingtől északra található szakasza.

Változó hosszúsági adatok

Az egész nagy fal hosszát szinte képtelenség pontosan meghatározni: a legfrissebb számítások szerint eléri a 7200 kilométert, de rendszeresen felfedeznek egy-egy újabb szakaszt.

A fal egy még fel nem újított szakasza Forrás: Wikimedia Commons

Ha összeadjuk az összes – hegyvonulatokon kígyózó, sivatagokon, pusztaságokon, mocsaras területeken átvezető – falszakaszt, akkor hosszuk meghaladja az 50 ezer kilométert.

A természet is pusztítja

A Kínai Nagy Fal Egyesület felmérése alapján a természeti tényezők közül az elsőszámú „felelős” az időjárás, valamint a falon élő növények, amelyek lassan, de biztosan lebontják a történelmi műemléket.

Bár a fal egy része téglából és kőből épült, ezek sem tudnak harcolni az esővel és a széllel

– mondta el a Peking Times-nak Dong Jaohuj, az egyesület alelnöke. – „Több torony ingataggá vált, és egy nagyobb nyári szélvihar hatására össze is omolhatnak.”

A turisták a legfőbb okai annak, hogy a nagy fal folyamatosan erodálódik Forrás: Colin Capelle

A helyiek szuveníreket vésnek ki belőle

A turisták és a helyiek talán még nagyobb veszélyt jelentenek a műemlékre nézve, mint a zord időjárás:

Lulong környékén például a falvak lakói elhordják az itt fellelhető fal szürke tégláit, hogy beépítsék azokat saját házaikba vagy kerítéseikbe.

Sőt, szuvenírként is árusítják a kínai jelekkel díszített faldarabokat.

Bár a rongálást akár 5000 jüan büntetés is követheti, nagyon nehéz leellenőrizni, hogy ki és mikor lopja el a téglákat.

Túl sokan vannak a turisták

A helyzetet súlyosbítja, hogy

a nagy fal rendkívül népszerű turisztikai látványosság, így minden évben turisták százezrei látogatnak el a történelmileg jelentős emlékhelyre.

Ez azonban sokkal több, mint amennyit az építmény képes elviselni, ezért a túlterheltség is hasonlóképp nagy veszélyt jelent a kínai nagy fal számára.