Ötzi atyja a váci múmiák rejtélyeit vizsgálja

Magyar múmiát vizsgál az Ötzi és Tutanhamon kutatója Albert Zink (félhosszú haj) és Olivier Dutour a Magyar természettudományi Múzeum Múmia kiállításán 2015 április 22-én

Albert Zink múmiakutató hazánkba érkezett, hogy a váci fehér múmiák titkait vizsgálja – olyan betegségek után ered kollégáival, amelyek a modern orvostudomány számára is értékes adatokat nyújthatnak a 250 éves holtak betegségeiről.

Dr. Albert Zink múmiakutató és kollégája, Olivier Dutour orvos-antropológus professzor kék köpenyükben, műtős sapkában és maszkban készülődnek belépni a Természettudományi Múzeum Múmiavilág kiállításának zárt részlegébe – ez a kép fogadja azt, aki éppen a hatalmas kupolaterembe érkezik, hogy megtekintse a kiállítás páratlanul gazdag anyagát.

Magyar múmiát vizsgál az Ötzi és Tutanhamon kutatója, Albert Zink és Olivier Dutour a Magyar Természettudományi Múzeum Múmiavilág című kiállításán Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az eseményt élénk sajtóérdeklődés övezi, de az egész show csak a közönségnek szól, korábban ugyanis a két kutató 30 váci múmiából már kinyert szövetmintát DNS-vizsgálatok céljából. Most már csak egy váci mumifikálódott test, a 94 évesen elhunyt néhai Annamária és egy ismeretlen, a múzeum raktárában megtalált férfi vár arra, hogy dr. Zink és társa megvizsgálja.

Az elzárt szoba titkai

A legszebb kort megélt Annamária teste egyébként az illusztrációs célból megépített CT-gépben fekszik, egy egyiptomi múmia és a már említett rejtélyes idegen teste mellett. Ők hárman egy elkülönített szobában találhatók, ahová igen ritkán teheti csak be a lábát olyan, aki nem a múzeum dolgozója – dr. Zink és dr. Dutour látogatásakor azonban elözönlötték a helyiséget az újságírók. A két kutató Annamária és az ismeretlen katona orrlyukán keresztül vett mintát a DNS-vizsgálatokhoz, így arra is fényt deríthetnek a katona, hogy ki is lehetett valójában.

A váci fehérek múmiái

A váci Fehérek templomának kriptáiban eltemetett múmiákra a 90-es évek elején találtak rá, amikor át akarták építeni a templomot. 264 természetes módon mumifikálódott testet hoztak a felszínre az 1994–95-ös feltárások során, ezek a kripták különleges mikroklímájának köszönhetik fennmaradásukat. A helyiségben viszonylag jól járt át a levegő, és megfelelő volt a relatív páratartalom is ahhoz, hogy a testek külön beavatkozás nélkül konzerválódjanak. Az elhunytakat az 1731–1838 közötti időszakban temették ide, valószínűleg azért, hogy közelebb kerülhessenek Istenhez – egyházi és világi személyeket egyaránt találtak közöttük. Az utóbbi időben számos vizsgálat kimutatta, hogy a múmiák testében rendkívül nagy mértékben van jelen a tbc baktériuma, ami egészen a római korig vezethető vissza.

A raktárban talált katona múmiája

A rejtélyes katonáról egyelőre azt sem tudni biztosan, hogy katona, ez csupán feltételezés, mondta el az Origónak Pap Ildikó antropológus. „Annyi biztos, hogy 300 éves, a raktárban bukkantunk rá, és a bőrén elszíneződések találhatók, amelyeket most fogunk megvizsgálni” – tette hozzá.

Az ismeretlen katona múmiája – egyelőre annyit tudunk róla biztosan, hogy 300 éves, és valószínűleg mocsaras területen vesztette életét. A Természettudományi Múzeum raktárában találtak rá Fotó: Szabó Gábor - Origo

„Éles vágások találhatók a karján, és halála után precízen eltávolították a jobb lábát. Azt nem tudjuk, hogy ki tehette és miért, de annyi biztos, hogy értett ahhoz, amit csinál. Pontosan tudta, hová kell vágnia, melyik inakat kell leválasztania. Feltételezzük, hogy az elhunyt egy katona lehetett, aki mocsaras vidéken esett el, a teste pedig konzerválódott.”

A 94 éves váci hölgy teste

Sokkal többet tudunk azonban a váci Annamáriáról – noha az ő testében is megtalálható a tuberkulózis nyoma, nem ebbe halt bele, és szép kort élt meg.

A 94 éves korában elhunyt Annamária, aki a legidősebb Vácon talált múmia. A szervezetében kimutatták a tbc jeleit, de nem ebbe halt bele Fotó: Szabó Gábor - Origo

„Az egyik lába eltört, ami kis rövidüléssel ugyan, de szépen meggyógyult. Fiatalkorában kiheverte a tbc-t is, nem ez okozta a halálát” – magyarázta Pap Ildikó. Az, hogy sikeresen kigyógyult a betegségből, segíthet a kutatóknak rájönni, mi kellhet ahhoz, hogy egy szervezet meg tudjon birkózni a fertőzéssel.

Segítség a kórházi fertőzések megállításában

A váci fehéreket vizsgáló dr. Zink egyébként a bolzanói EURAC akadémia múmiákkal és a jégemberrel foglalkozó osztályának elnöke, és korántsem ez az első eset, hogy orvosi köpenyt húz, hogy múmiákat vizsgáljon – ő volt az, aki felrajzolta a híres Tutanhamon fáraó genetikai térképét, és aki az Alpokban egy gleccserbe fagyva talált ősember, Ötzi DNS-ét is kutatta, sőt, kutatja most is.

Dr. Albert Zink, aki megrajzolta Ötzi, a jégember és a legendás Tutanhamon fáraó genetikai térképét is Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az ősi fertőző betegségek vizsgálata hozta ide Magyarországra őt és kollégáját, és kifejezetten egy baktériumnemzetség után kutatnak a váci múmiák között. „Azért jöttünk ide, hogy egy Staphylococcus nevű baktériumot keressünk” – mondta el az Origónak a mintavétel után dr. Zink. – „Ez a kórokozó rengeteg problémát okoz a modern klinikákon, mivel lassan teljesen immúnis lesz az ellene kifejlesztett antibiotikumokra.” A Staphylococcusok egy fajtája, a Staphylococcus aureus például különösen nagy szerepet játszik a kórházakban kialakuló járványokban, ezek egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a baktérium ellenálló képességének növekedése miatt.

Tanácskozás folyik a nyilvánosság előtt vizsgált váci múmia felett. A képen a két kutató és Szikossy Ildikó antropológus látható Fotó: Szabó Gábor - Origo

„Reméljük, hogy ezekben a múmiákban is sikerül fellelnünk Staphylococcus baktériumokat” – folytatta dr. Zink. –„Ezáltal megfigyelhetnénk, hogyan változott az évszázadok alatt, és jobban megérthetnénk, hogyan terjed, és milyen hatása van az emberekre. A testekben talált változattal azt is kutathatnánk, hogyan vált a baktérium antibiotikum-rezisztenssé.”

Különleges tbc-baktérium a múmiák között

A másik projekt, amelyben dr. Zink és társai is részt vesznek, a váci múmiák tbc-fertőzöttségének vizsgálata. Korábban már beszámoltunk róla, hogy a fehérek templomában talált múmiákban megtalálták a tuberkulózisért felelős baktériumot – sokszor egy testben nem csupán egyfajta törzset, hanem rögtön hármat is. A tbc-kutatásból dr. Zink és dr. Dutour is kiveszik a részüket.

A múmiákból az orron keresztül veszik a mintát, hogy minél kevésbé sértsék meg a szövetet Fotó: Szabó Gábor - Origo

„Tudjuk, hogy a tuberkulózis jelen volt ebben az időszakban Magyarország területén, és sokan haltak bele. Nagyon érdekes összehasonlítani a régi törzseket a modern ággal, így megfigyelhetjük a betegség evolúcióját, és talán a modern orvostudomány segítségére lehetünk a mai tbc gyógyításában. Még mindig ez a leggyakoribb fertőzés ugyanis a világon.”

A 250 éves testek segíthetik a modern orvostudományt

A váci múmiákból kinyert DNS-ek nagymértékben segíthetik a modern orvostudomány munkáját, a bennük talált baktériumokból sokat tudhatunk meg a betegségek kialakulásáról és fejlődéséről: „Egyrészt láthatjuk, hogyan mutálódtak, fejlődtek ezek a fertőzések. Másrészt vizsgálhatjuk, hogyan váltak ellenállóvá különböző modern gyógyszerekkel szemben."

Magyar múmiát vizsgál Ötzi és Tutanhamon kutatója, Albert Zink és Olivier Dutour a Magyar Természettudományi Múzeum kiállításán Fotó: Szabó Gábor - Origo

"Ehhez azonban nagyon fontos, hogy lássuk, milyenek voltak több száz, akár több ezer évvel ezelőtt. Kutatunk olyan múmiákat, olyan mintákat, amelyek több mint tízezer évesek, ezek vizsgálatával megérthetjük a betegségek evolúcióját, és talán új irányokat is találhatunk a gyógyszerek készítéséhez” – magyarázta az Origónak dr. Zink.

Ötzi is a modern betegségekről mesél

Dr. Zink már korábban is vizsgált ősi betegségeket, így például DNS-vizsgálatokkal kimutatta, hogy Ötzi hajlamos volt különböző szív- és érrendszeri betegségekre, köztük a cukorbetegségre is. Ez azért volt hatalmas felfedezés, mert korábban úgy hittük, hogy ez a modern életvitellel járó megbetegedés, pedig már 5300 évvel ezelőtt is jelen volt.

Ötzi számos betegségben szenvedett, és több mint ötezer évvel ezelőtt sem számított egyik sem szokatlannak Forrás: AFP

Hasonlóképpen kimutatták Ötzi szervezetében a Lyme-kór jelét, sőt, laktózérzékenységet is – ez azonban akkoriban nem volt olyan különleges betegség, mint manapság, valószínűleg Ötzi számos társa szenvedett benne. „Ezek a vizsgálatok segítenek azt is megállapítani, hogy a környezet mennyire van hatással a betegségek kialakulására. Azt tudjuk, hogy a kardiovaszkuláris problémákat elősegítik olyan tényezők, mint például a dohányzás vagy a mozgásszegény életmód, de Ötzinél egyik sem lehetett probléma, sőt, nagyon fitt és a körülményekhez képest egészséges ember volt.”

A kutatók felkészülnek arra, hogy az ismeretlen, rejtélyes katonából is mintát vegyenek – feltehetőleg a vizsgálatok után az is kiderül, hogy ki is lehetett ő Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az ősi DNS-vizsgálatok kálváriája

A modern DNS-vizsgálati módszerek ma már nem osztják meg a kutatókat, de korábban a tudományos világban két tábor létezett: az egyik használta a polimeráz-láncreakciós (PCR) módszert, a másik pedig úgy gondolta, ez csupán áltudomány – a technológia ugyanis az ősi múmiákból kinyert DNS-töredékeket használja fel, amelyeket igen nehéz úgy kinyerni a testekből, hogy ne fertőződjenek meg modern emberi részecskékkel.

Dr. Zink és dr. Dutour kémcsőbe helyezi az ismeretlen katonából kinyert mintákat Fotó: Szabó Gábor - Origo

A szkeptikus kutatóknak ez volt a legnagyobb problémájuk a PCR-t használó vizsgálatokkal: nehéz volt elkülöníteni az ősi és a modern mintákat. Ezenkívül úgy vélekedtek, hogy az emberi és a bakteriális DNS-ek sem maradhatnak fenn több ezer évig (főleg nem olyan forró területeken, mint Egyiptom), így lehetetlen őket kinyerni a hátramaradt testekből.

Mi az a polimeráz-láncreakció?

A PCR egy molekuláris biológiai technológia a DNS megsokszorozására, élő szervezet igénybevétele nélkül. Ez lehetővé teszi egy DNS-darab sokszorosítását különböző vizsgálatokra. A PCR-rel tudunk géneket klónozni, örökletes betegségeket kutatni vagy genetikai ujjlenyomatot készíteni, de apasági vizsgálatok során is segítséget nyújt.

Dr. Zink és kollégái azonban minden lehetséges kontrollt bevetettek, és többször megismételték vizsgálataikat. „Mára már vannak olyan fejlett módszereink, amelyek egyértelműen képesek megkülönböztetni az ősi DNS-eket a modernektől” – mondta el az Origónak dr. Zink. –„Szerencsére a vita is lecsendesült a két tábor között, és ezek az eredmények már minden kétséget kizáróan hitelesek.”

A következő lépés a minták analizálása, a kutatók különböző fertőző betegségekre utaló kórokozókat keresnek a testekben Fotó: Szabó Gábor - Origo

Mivel a váci múmiáknál egyáltalán nem több ezer, csupán néhány száz éves mintákról van szó, ez a kérdés fel sem merülhet, most már csak a testek részletes géntérképét és a bennük fellelhető fertőzéseket kell megvizsgálniuk a kutatóknak ahhoz, hogy a lehető legtöbbet megtudhassuk a rejtélyes váci fehérekről.