hirdetés

3500 éves luxuspalotát tárnak fel Krétán

2012.10.08. 15:06

Egy görög régész a helybeli pásztorral találkozott össze, így derült fény a minószi kultúra egyik újabb lelőhelyére, Zominthoszra, ahol egy 3500 éves luxuspalotát tárnak fel az archeológusok. Az ásatások évek óta tartanak, most újabb érdekes leletek kerültek elő.

Egy 1982-es véletlen találkozás nagy fontosságú régészeti felfedezéshez vezetett Kréta szigetén. A görög régész, Jannisz Szakellarakisz egy helybeli pásztorral találkozott össze, így derült fény a minószi kultúra egyik újabb lelőhelyére, Zominthoszra. A hasonló nevű fennsík 1187 méterrel a tengerszint felett található, az ókori település pedig Kréta legmagasabb pontjánál, a Psziloritisz-hegy lábánál fekszik. (A Psziloritiszt emlegetik Ida-hegyként is, de ezt nem szabad összekeverni a Trója környéki Ida hegyével, bár mindkét hegyhez kötődnek Zeuszról szóló mitológiai történetek.)

A térség nyolc kilométerre található Anogia településétől, méghozzá azon az úton, amely Knósszoszt (az ősi Kréta egyik központját, a Minotaurusz-legenda helyszínét) köti össze Ideon Andron barlangjával. (Ez utóbbiban született a görög mitológia szerint Zeusz főisten, bár Krétán van egy másik barlang is, amelyről ugyanezt hirdetik.)

Egy pásztor hívta fel a régész figyelmét

Az Anogiában élő pásztor meghívta a régészt Zominthosz környékére, hogy nézze meg a helyszínt. Szakellarakisz éppen egy közeli ásatáson dolgozott, és már a környék neve is felkeltette az érdeklődését. Amikor pedig meglátta a dús vegetációval borított területet, azonnal észrevette (a sűrű növényzet ellenére), hogy itt egy minószi korból származó település nyomairól van szó.

Az archeológus egy év múlva, 1983-ban már kollégájával és partnerével, Efi Szapuna Szakellarakival együtt tért vissza Zominthoszba. 1990-ig folytatták itt az ásatásokat, amelyeket 2004-től kezdtek újra. 

Luxuspalotára bukkantak

Az elmúlt években egy pompás épületre bukkantak, amelynek korát 3500 évre becsülik. Az épület két- vagy háromemeletes lehetett és mintegy 80 szobából, teremből állt. Voltak benne műhelyek és raktárhelyiségek is, összesen 1360 négyzetméteren.

Forrás: Wikipedia

Az épület kiváló állapotban maradt meg. Szapuna-Szakellaraki szerint ez az első olyan hegyvidéki település, amely ugyanabban az időben épült, mint a híres Knósszoszi palota. Ez a legnagyobb nyári rezidencia is, amelyet valaha találtak a minószi korból.

Az épület struktúrája mutatja, hogy ezt nem a pásztorok használták, az évszakok változásának megfelelően, hanem luxuscélokra szolgált, a helyi vezetők számára. Az épület egyben adminisztratív központ is lehetett. Hosszú és nagy kövekből emelték, míg a falakat különböző színűre festették. A szakértők szerint az épületet egy földrengés rombolhatta le.

A zominthoszi palotát Kr. e. 1900 körül kezdhették építeni, majd a fénykorát a második történeti periódusban, valamikor Kr. e. 1600 körül élhette a település. Ekkoriban azonban lesújtott a földrengés. Végül a harmadik korszakban, Kr. e. 1400-ban emeltek még a nagyobb palota mellett egy kisebb épületet is.

Az elefántcsontból és rézből készült kisebb-nagyobb régészeti leletek között akadt még két rézből készült szobor, méghozzá a "legvirágzóbb minószi korból származók közül is a legszebbek közé tartozók" - a régész szerint. A görög archeológusok ezért úgy gondolják, hogy Zominthosz kultikus helyként is szolgálhatott. Ezt igazolhatja, egy rézkupa és egy kígyókkal díszített fémhenger, amelyeket szintén itt találtak. A fémhenger egy pap jogara is lehetett akár.

A minószi kultúra

A minószi kultúráról Sarkady János ezt írja a Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 30-ig című, egyetemi tankönyvként is használt 2002-es kötet társszerzőjeként: A krétai civilizáció élete a középső és a késői bronzkort, a középső és a késői minószi kultúra korát (kb. 2000-1580, illetve 1580-1100 körül) foglalja magában.

A palotaépítkezés mint központi fontosságú jelenség tekintetbevételével beszélnek a "régebbi" és "újabb" paloták koráról: a határvonal közöttük 1700 táján húzódik. A többi palota pusztulása után a knósszoszi palota késői kora kb. 1450-1375 közé esik, ennek vége után pedig még egy "palota utáni" korszak következik.

Rejtélyes fordulópont

A Sarkady által említett Kr. e. 1700-as évszám nagyjából egybeesik a zominthoszi nagyobb palota pusztulásának időpontjával. Erről a korról Sarkady így ír: A virágzás első századainak végét 1700 körül a "régi paloták" pusztulása jelentette. Az esemény oka nem állapítható meg biztosan: egyes kutatók külső támadást, bevándorlást, hódítást tételeznek fel, de a paloták gyors felépülése és a kultúra folytonossága inkább földrengés-katasztrófa által okozott, átmeneti zavarra mutat.

Érdekes Sarkady szerint az is, hogy a "régi paloták" korában még nem mutatkozik meg Knósszosz későbbi fölénye, ekkor például még Phaisztosz legalább olyan jelentősnek tűnik, mint híres vetélytársa. (Emellett még Mallia és Zakro tűnik fontosabbnak a "régi paloták" korában.)

1500 körül viszont bizonyosan szörnyű katasztrófa történt Krétán: a thérai vulkán kitört, ezután szökőár és földrengések következtek. A kitörés mérges gázai és a sűrűn hulló vulkáni hamu szintén óriási pusztítást végzett a szigeten. A városok összeomlottak, leégtek, a flotta elpusztult, a termőföld használhatatlanná vált átmenetileg. Ez végzetesen meggyengítette Krétát, amit a mükénéi görög vetélytársak használtak ki: ők foglalják el ekkor Krétát. Ekkoriban a knósszoszi akháj (görög) királyok egész Krétát egyesítették.

Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat