Nézzen farkasszemet egy ugrópókkal!

szuper makrofotó
A képen látható Phidippus audax az ugrópókok családjába tartozik nem véletlenül: akár egy méteres távolságra is képesek elugrani. Ezt úgy érik el, hogy a harmadik, vagy a negyedik lábpárukban megemelik a vérnyirok (haemolympha) nyomását. Bár első látásra hátborzongatónak tűnhet, ritkán harapja meg az embert, ráadásul mérge sem túl veszélyes
Vágólapra másolva!
Valószínűleg senki nem kívánja magának azt a látványt, hogy egy nyolcszemű, szőrös bestia meredten bámuljon a szemébe. Aki mégis érez késztetést a borzongásra, annak ajánljuk nagyképes összeállításunkat, melyben a szőrös szemű ugrópóktól a tágra nyílt pupillán át a rovarvilág nyolcadik utasáig mindent megtalál.
Vágólapra másolva!

Mi a fókuszsorozat?

A fókuszsorozatos technika kiváló módszer az apróbb élőlények (növények, rovarok), vagy geológiai képződmények részletgazdag megörökítéséhez. A makrofotózáshoz használt objektívek mélységélessége nagyon kicsi, ezért egy apróbb élőlényről sok (akár száznál is több) képet kell készíteni különböző élességi síkokban. Ha ezeket a képeket számítógépes programmal egybefűzzük, megfelelően éles, látványos fotó jön létre.

Ezt a technikát használja a Macroscopic Solutions nevű vállalat is, amely tudományos célokra készít látványos felvételeket.

A képen látható Platycryptus undatus az ugrópókok családjába tartozik, és nem véletlenül: ezek az apró ízeltlábúak akár egy méteres távolságra is képesek elugrani. Ezt úgy érik el, hogy a harmadik, vagy a negyedik lábpárukban megemelik a vérnyirok (haemolympha) nyomását. Bár első látásra hátborzongatónak tűnhet, ritkán harapja meg az embert, ráadásul mérge sem túl veszélyes Forrás: Saftner, Daniel M., Smith, Mark R., Evans, Annette E. and Bellaire, Joseph H. (2013). Image Database: Macroscopic Solutions, LLC.

Az ugrópók szeme makrofelvételen. Nyolc szemükkel 360 fokos szögben látják a világot, és a színeket is képesek megkülönböztetni Forrás: Saftner, Daniel M., Smith, Mark R., Evans, Annette E. and Bellaire, Joseph H. (2013). Image Database: Macroscopic Solutions, LLC.

Egy Ágaskopoltyús kérész (Leptophlebiidae) lárvája. A kérészek csak lárvaállapotban táplálkoznak, a kifejlett rovarok viszont kizárólag a szexnek élnek. Sietniük is kell a pártalálással, mert csupán néhány órájuk-napjuk van a szaporodásra, utána elpusztulnak Forrás: Saftner, Daniel M., Smith, Mark R., Evans, Annette E. and Bellaire, Joseph H. (2013). Image Database: Macroscopic Solutions, LLC.

Ez a pödörnyelvű jószág közelről egy egzotikus fajnak tűnhet, pedig Magyarországon is elterjedt és gyakori. A fecskefarkú lepke (Papilio machaon) kertekben sűrűn előfordul, és előszeretettel keresi fel az ernyősvirágzatú (Apiales) növényeket. Kedvence a sárgarépa Forrás: Saftner, Daniel M., Smith, Mark R., Evans, Annette E. and Bellaire, Joseph H. (2013). Image Database: Macroscopic Solutions, LLC.

Egy poszméh (Bombus) összetett szemének elképesztő részletességű makrofelvétele. A hozzá hasonló rovarok látószerve sok apró szemből áll, felbontása nagyjából századrésze az emberi szemének Forrás: Saftner, Daniel M., Smith, Mark R., Evans, Annette E. and Bellaire, Joseph H. (2013). Image Database: Macroscopic Solutions, LLC.

A Meloe angusticollis nevű nünükeféle különlegessége a kantaridin nevű szerves vegyület. Ezt a hím bogarak bocsájtják ki, hogy elcsábítsák a nőstény példányokat. A kémiai anyag természetesen nem csak a pártalálást segíti, de védi a petéket attól, hogy más állatok elfogyasszák őket. A kantaridin hatása az emberre sem közömbös, ugyanis erősen ingerli a nemi szervek nyálkahártyáját Forrás: Saftner, Daniel M., Smith, Mark R., Evans, Annette E. and Bellaire, Joseph H. (2013). Image Database: Macroscopic Solutions, LLC.

A képen látható kőzetrétegben egy Tarrasius problematicus bújik meg. Ez egy angolnaszerű őshal volt, és a karbon időszakban, a mai Skócia területén található vizekben élt 359-318 millió évvel ezelőtt Forrás: Saftner, Daniel M., Smith, Mark R., Evans, Annette E. and Bellaire, Joseph H. (2013). Image Database: Macroscopic Solutions, LLC.

Felvétel egy huszonöt éves kékszemű férfi íriszéről és pupillájáról. A szemszín genetikája rendkívül összetett, legalább tizenkét-tizenhárom gén, de akár ötven gén működése is befolyásolhatja Forrás: Saftner, Daniel M., Smith, Mark R., Evans, Annette E. and Bellaire, Joseph H. (2013). Image Database: Macroscopic Solutions, LLC.

A fejespenész félék rendjébe tartozó indáspenész (Rhizopus stolonifer) az alma, az édesburgonya és a szamóca ádáz ellensége, gyakori raktári károsító Forrás: Saftner, Daniel M., Smith, Mark R., Evans, Annette E. and Bellaire, Joseph H. (2013). Image Database: Macroscopic Solutions, LLC.

Kazahsztánban talált ensztatit. Ez egy magnézium tartalmú szilikátásvány, amely magmatikus folyamatok révén keletkezik. Enyhén radioaktív Forrás: Saftner, Daniel M., Smith, Mark R., Evans, Annette E. and Bellaire, Joseph H. (2013). Image Database: Macroscopic Solutions, LLC.

Ez a kékes színben tündöklő rovar a fémdarazsak osztályának oszlopos tagja. A csoport nevét a rovarok fémes fénye ihlette, amely az egyes fajoknál különböző színben (kékben, zöldben, ibolyában, pirosban) pompázik. Külsőleg szépek ám többségük meglehetősen horrorisztikus parazitizmust folytat: lárvája rendszerint más rovarokban fejlődik, majd később kirobban az áldozat potrohából Forrás: Saftner, Daniel M., Smith, Mark R., Evans, Annette E. and Bellaire, Joseph H. (2013). Image Database: Macroscopic Solutions, LLC.