Tudja-e, hogy miért unikum a Mátra az egész világon?

A Mátrát zömében olyan vulkanikus eredetű kőzetek építik fel, amelyek  több mint 15 millió éve, a miocén időszak derekán forró lávaként lövelltek fel a Kárpát-medencét elborító tenger északi partvidékén húzódó szigetív vulkánjaiból. A geológusok körében középső riolitszórásként ismert esemény kőzetté vált vulkáni porában megőrződtek a korabeli szubtrópusi ősnövényzet maradványai. Köztük egy olyan ősi juharfáé is, amelynek a Mátrán kívül napjainkban sehol sem található eleven példánya.

Fantasztikus felfedezéssel végződött a mátrai kirándulás

Papp József botanikus 1952-ben figyelt fel a Mátrát átszelő 24-es főút mentén Parádsasvár határában álló kettősen elágazó törzsű magányos juharfára. Valami nem stimmelt számára a fa klasszikus juharfalevéltől eltérő lekerekített szélű leveleit látva.

A Mátra minden évszakban vonzó kirándulási célpont Forrás: MTI/Komka Péter

Különös felfedezésére így emlékezett vissza 1958-ban: „Néhány évvel ezelőtt egyik mátrai botanizáló utam alkalmával érdekes juharfára lettem figyelmes. A Tarnapatak völgyén ereszkedtem le Párád felé, amikor a fényespusztai erdészethez kiágazó út torkolatának közeiéiben, a Tárna hídja mellett, az út szélén egy kéttörzsű, hatalmas termetű olyan juharfát fedeztem fel, amilyennel még nem találkoztam hazánkban sehol ." (Forrás: erdeszetilapok.oszk.hu/00428/pdf/EL_1958_01_29-31.pdf)

Ősi vulkáni tufába zárt kövületként köszönt vissza felfedezőjére

A vállalkozó kedvű kíváncsi botanikus, mivel a fának nem volt a talajról is elérhető ága, fogta magát, és felmászott a lombkoronába, hogy tudásszomjának kielégítéséhez mintát gyűjtsön. Áttanulmányozta a juharfélék összes elérhető botanikai határozókönyvét, ám sehol sem talált a parádsasvári fáéval azonos juharfajt.

A mátrai ősjuhar más juharfajokétól eltérő levele keltette fel Papp József botanikus figyelmét Forrás: Origo

Annál nagyobb meglepetést okozott számára, hogy a Mátra keletkezési idejéből, a miocén időszak (23 és 5 millió év között) kárpáti, illetve badeni korából (17–14 millió év között) származó, vulkáni tufában megőrződött növényi fosszíliák között bukkant rá a parádsasvári juharéhoz nagyon hasonló, illetve azzal csaknem azonos levélmaradványokra.

Az élő kövületnek számító fa egyik része már elszáradt Forrás: Panoramio

Több kollégájával, köztük Greguss Pál professzorral konzultálva a tudomány számára új fajként Acer campestre acuminatilobum tudományos fajnéven írta le a mátrai ősjuhart. A nővényt rendszertanilag a szappanfavirágúak rendjébe (Sapindales), illetve azon belül a szappanfafélék családjába (Sapindaceae) sorolták.

Elefántok, legyezőpálmák és babérfák lehettek a kortársai

Kiderült, hogy

a valódi élő kövületnek tekinthető mátrai ősjuharnak sehol másutt a földkerekségen nincs eleven példánya.

A növény a középső miocén időszak csak a Mátrában előforduló utolsó mohikánjának tekinthető. Ez a különleges túlélő arra a korszakra emlékeztet bennünket, amikor a Mátra vidéke még tengerpartközeli vulkáni szigetek ívéből állt.

Miocén időszaki tájkép mocsárciprusokkal és egy vulkánnal a háttérben. Az Északi-középhegység helyén hosszan elnyúló, tűzhányókkal tarkított szigetív a miocén időszak derekán a Föld egyik legaktívabb vulkáni területe volt Forrás: Origo

Fantasztikus látványt nyújthatott akkoriban a miocén időszaki táj, hol az egyik, hol a másik vulkán éledt fel és tombolt vadul, éjszakánként messze bevilágítva a tengert. Az éghajlat sokkal melegebb volt, mint napjainkban.

A növényzetben egyaránt fellehetők voltak a lombhullató és az örökzöld, trópusi flóraelemek,

utóbbiban többek között babér- és magnóliafélék, kúszó- és legyezőpálmák, valamint a banán is.

A miocén időszakban a szárazföldi térszínen, a mai Észak-Magyarország vidékén többek között őselefántok éltek Forrás: Origo

A badeni korban a parti övben korallzátonyok képződtek,

a partvidéki ligeterdőkben elefánt és orrszarvúfélék legeltek,

a mocsarakban pedig krokodilok lestek a zsákmányukra. Ennek a kornak csak a mátrai ősjuhar maradt fenn eleven tanújaként.

Ha a Mátrában jár, el ne mulassza!

E valóban világszenzációnak számító, valamivel több, mint 20 méter magas fát könnyen megtalálhatjuk a Parádsasvár közigazgatási határát jelző táblától 600 méterre a közút szélén, ott, ahol a Köszörű patak a Parádi-Tarnába ömlik.

A Parádsasvár határában álló mátrai ősjuhar Forrás: Wikimedia Commons

A tőből kettéágazó fa egy része már elszáradt, a másik felén azonban még hajt. Noha minden évben hoz termést, a magjai csírátlanok. A vácrátóti arborétumban próbálták meg ivartalanul szaporítani. Jó hír, hogy a parádsasvári példányon kívül a közelmúltban Aldebrő határában még további öt példányt fedeztek fel a botanikusok.

E bennszülött (endemikus) növényi kuriózum a Mátrán kívül sehol sem található meg a földkerekségen. A különleges ősjuhar mindenki számára kihagyhatatlan látványosság, ha a Mátrába tervez kirándulást.