Árpád-kori falura bukkantak a régészek

Egy fejlett településszerkezetű, XII. századi és egy X. századi, szintén Árpád-kori, valamint egy szarmata település maradványait tárják fel a régészek Kecskemét-Hetényegyházán - közölte Wilhelm Gábor ásatásvezető régész.

Az északi elkerülő út második ütemének három kilométeres nyomvonalán a régészek három helyszínen végeznek - a májusi próbaásatásokat követően - megelőző feltárásokat. A hetényegyházi templom mellett egy szarmata kori településrészlet épületeinek alapjait és 60 kutat rekonstruáltak.

Egy másik helyszínen egy X. századi, Árpád-kori település részletét tárják fel.

Egy harmadik területen egy korai magyar települést sikerült megfigyelni - itt kerámiatöredékek, és az 1140-1160 közötti időkből származó ezüstpénzek is előkerültek.

A harmadik helszínen jól kivehető a 15 félig földbe mélyített, egytől egyig kemencével rendelkező lakóépület. Mindegyik egyforma tájolású, igazodik a településszerkezethez, és

a házak szabályosan helyezkednek el utcaszerű rendszert követve, ami ritka az Árpád-kori települések esetében.

Wilhelm Gábor elmondta: a település nevét nem ismerik, de megállapítható, hogy a leletanyag mennyisége és a lelőhelyben felfedezhető tervszerűség nagyban hasonlít a Kecskemét déli részén, a Mercedes-gyárnál 2009-ben végzett feltárások során találtakhoz.