Megdöbbent szörfös mellett ugrott ki a nagy fehér cápa

nagy fehér
Kaliforniában ahol nagyobb fókakolóniák is előfordulnak, a nagy fehér cápák a szörfzónában vadásznak, és esetenként a szörfösöket összekeverik a természetes prédájukkal. A kép illusztráció
Vágólapra másolva!
Az Egyesült Államok nyugati, csendes-óceáni partvidékét - különösen Kalifornia állam déli partszakaszát - méltán tekintik a szörfösök Mekkájának. A hosszan elnyúló és hullámtörő zónáiról híres tengerpart azonban nemcsak a szörfösök kedvelt területe, hanem egy óceáni csúcsragadozónak, a nagy fehér cápának is.
Vágólapra másolva!

Erre nem számított a hullámlovas

Drew Palumbo a barátjával, Ben Slaybeckkel a szörfösök körében különösen népszerű dél-kaliforniai Sunset Beach környékén lovagolták meg a hullámokat, ideális, napsütéses időben. A hullámokon siklás élményét fejre erősített GoPro-kamera és egy drón segítségével igyekeztek megörökíteni.

Kaliforniában, ahol nagyobb fókakolóniák is előfordulnak, a nagy fehér cápák a szörfzónában vadásznak, és esetenként a szörfösöket összekeverik a természetes prédájukkal. A kép illusztráció Forrás: Shark Enthusiast's Club

Palumbo már a sokadik siklásához készülődött, amikor a hullámtörés zónáján túl,

a nyugodt vízfelszínt teljesen váratlanul egy fiatal nagy fehér cápa törte át,

magasra kivetődve a vízből.

A nagy fehér a szörfzóna körüli vizekben gyakran közvetlenül a felszín alatt cirkál Forrás: Elter Tamás

A nem mindennapi látványt Palombo kamerája rögzítette.

– számolt be a váratlan élményről a Grindtv portálnak. A beágyazott videón a 35. másodperctől látható a nagy fehér ugrása.

Chris Lowe tengerbiológus, a Kaliforniai Állami Egyetemen működő cápakutatási intézet, a Shark Lab igazgatója az esettel kapcsolatosan az Orange County Register munkatársának elmondta, hogy a szörfösök által megörökített videón egy fiatal egyed látható.

A kifejlett példányoknál a kiugrás a zsákmányolási manőver végső fázisa, amikor úszólábúakra vadásznak Forrás: Shark Enthusiasts Club

Lowe hozzáfűzte, hogy amíg a kifejlett idősebb példányoknál a kiugrás a prédálás (breaching) része, addig a fiatal egyedeknél a megfigyelések szerint ennek inkább más,

még nem pontosan tisztázott okai lehetnek,

akár egyfajta játékos kedvből vagy a testükre tapadt apró parazitáktól való megszabadulás céljából.

A kutatók Santa Monica térségében többször is megfigyeltek olyan fiatal, a felszín fölé kiugró egyedeket, amelyeknél nem zsákmányszerzés állt az ugrás hátterében.

Hiába a legismertebb, mégis egyike a legritkábbaknak

A heringcápafélék családjába tartozó (Lamnidae) nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) a jelenleg élő legnagyobb húsevő porcoshal-féle.

A világtenger nagyfehércápa-állományát 10-12 000 egyedre becsülik a kutatók.

Dél-Kalifornia hosszú lapályos csendes-óceáni partvidékén még szélcsendes időben is erőteljesek a hullámok a szörfzónában Forrás: Elter Tamás

Annak ellenére, hogy a szinte mindenki által ismert rosszhírű faj világszerte elterjedt, úgynevezett kozmopolita cápafaj, földrajzilag csak néhány területen figyelhetők meg relatíve nagyobb egyedszámú csoportjaik.

Dél-Afrika atlanti partvidékén, így például a nagy Vals-öbölben különösen gyakori ez az amúgy ritka nagyragadozó Forrás: Elter Tamás

Az első legjelentősebb nagyfehércápa-állomás a kaliforniai partvidék, a második Dél-Afrika atlanti partszakasza, a harmadik legjelentősebb előfordulási területük Dél- és Nyugat-Ausztrália, a negyedik az Egyesült Államok keleti partvidéke - elsősorban a Cape Cod és Új-Fundland közötti terület, az ötödik pedig a Földközi-tenger.

A nagy fehér cápa kozmopolita faj, világszerte elterjedt. Inkább a mérsékelt övi hűvösebb vizeket kedveli, a trópusokon kifejezetten ritka Forrás: Elter Tamás

Amikor a nagy fehér cápák elérik az ivarérettséget,

áttérnek a nagy testű zsákmányállatok, köztük meleg vérű tengeri emlősök, fókafélék és kisebb fogascetek prédálására.

Azokon a partvidékeken, ahol nagyobb fókakolóniák élnek, mint például Kaliforniában vagy Dél-Afrikában - a nagy fehér cápák rendszeres időközönként összegyűlnek egy-egy jelentősebb fókás partszakasz környékén, ahol hosszabb időt, több hónapot is eltölthetnek.

Egy-két területen, így Kaliforniában, Dél-Afrikában és Ausztráliában, ahol egy-egy partszakaszon nagyobb fókakolóniák élnek, a nagy fehér cápák csoportokba állnak össze, és akár több hónapig is az adott tengeri területen cirkálnak Forrás: Elter Tamás

Ha ezek a vidékek egybeesnek a turisztikailag is frekventált területekkel, például Kaliforniában Santa Barbara és Santa Monica, illetve Long Island szörfparadicsomaival vagy Dél-Afrikában Muizenberg partvidékével, úgy nagyobb eséllyel válnak megpillanthatóvá ezek a valójában igen ritka tengeri ragadozók.

Egyedi vadászati taktika

A nagy fehér úgynevezett opportunista vadász, prédálási taktikáját képes folyamatosan változtatni, illetve a rendelkezésre álló zsákmányállatok viselkedési szokásaihoz igazítani. A kiugrásos prédálási taktika leginkább az úszólábúak (Pinnipedia) rendjébe sorolt különböző fókafélék elejtésének igen hatékony módszere.

Kiugrásos prédálás Forrás: Shark Enthusiasts Club

Először a dél-afrikai Vals-öbölben (False Bay) sikerült filmfelvételekkel dokumentálni a kiugrásos prédálás teljes folyamatát.

Az itt élő dél-afrikai medvefókák (Arctocephalus pusillus) mindig meghatározott napszakban, általában napfelkelte környékén kisebb csoportokban vágnak neki a nyílt óceánnak. A szörfzónán (a hullámtörés zónáján) történő átkelés

lelassítja az amúgy kitűnően úszó medvefókákat,

nem véletlen tehát, hogy a fókára vadászó nagy fehér cápák is itt gyülekeznek.

Fókára vadászó nagy fehér cápa a dél-afrikai Vals-öbölben, a Seal Island vizein Forrás: Elter Tamás

Amennyire a hullámtöréses sekély vizek a lebegő hordalék nagy mennyisége, a gyakran szinte zéró látótávolság miatt kedvezőtlenek a fókákra nézve, annyira előnyös a nagy fehér cápáknak az álcázás szempontjából.

A nagy fehér cápa a zöldes, zavaros és homályos vizekben is kitűnően tájékozódik Forrás: Elter Tamás

A nagy fehérnek kitűnő a látása,

de a zavaros vizekben sem csökken a préda azonosításának képessége,

mert a fókákkal ellentétben nem csak vizuálisan tudja azonosítani kiszemelt áldozatát.

Nem baj, ha nem lát, akkor sincs menekvés

Az úgynevezett oldalvonalrendszer segítségével az úszó fókák keltette lökéshullámokat úgy érzékeli, mintha radarja lenne. A kora reggeli sötét és nemegyszer zavaros vizekben

a nagy fehér mindig a láthatóság határán úszik, sötétszürke háta tökéletesen beolvad a környezetébe.

Amikor a lökéshullámok alapján az áldozata alá ér, követve a zsákmányt óvatosabban feljebb emelkedik, és vizuálisan is megpróbálja azonosítani a prédaállatot.

Az úgynevezett kiugrásos prédálás fázisait ábrázoló infografika Forrás: Great White Shark Marine Conservation

A megfelelő pozíció felvétele után függőleges állást vesz fel, majd teljes erővel megindul a felszín felé.

Az alulról rohamozó nagy fehér cápa 50-60 kilométer/óra sebességre is felgyorsul,

amikor eléri a felszínt. A nagy sebesség miatt már nem tudja magát lefékezni, ezért akár 2-3 méter magasra vetődik a vízfelszín fölé.

Az utolsó métereket már vakon teszi meg Forrás: Elter Tamás

Az utolsó métereket már vakon teszi meg, mivel egy feltételes reflexnek köszönhetően a szemüregbe fordítja látószervét, ezzel előzve meg a szemek esetleges sérülését. Ekkor az irányítást egy speciális érzékszerv, a cápa orrán lévő, apró pórusokból álló Lorenzini-ampullák veszik át, amelyek a prédaállat testét körülvevő mikrofeszültségű mezőt érzékelik.

Vízből kikémlelő nagy fehér. A cápa orrán látható apró pórusok a Lorenzini-ampullák Forrás: Elter Tamás

Emiatt a zsákmányállatnak nem sok esélye marad; akárhogy is cikázik, összecsattannak a halálos állkapcsok.