Lehet licitálni Mozart hajára

Mozart
Wolfgang Amadeus Mozart (középen) és családja. A kutatás a klasszikus zene élettani hatásait vizsgálta
Vágólapra másolva!
Nem éppen szokványos történelmi relikviák kerülnek kalapács alá a patinás londoni aukciós-ház, a Sotheby’s mai árverésén.
Vágólapra másolva!

Hajszín, amit eltakart a rizsporos paróka

Az úgynevezett bécsi klasszikusok triászán belül (Beethoven, Haydn, Mozart) talán a salzburgi zseni, a 18. század egyik legtermékenyebb zeneszerzője, Wolfgang Amadeus Mozart a legnépszerűbb komponista.

Wolfgang Amadeus Mozart (középen) és családja. Forrás: Wikimedia Commons

Mindez nem véletlen, hiszen rövid életének 35 éve alatt több mint 600 zeneművet komponált a kor szinte valamennyi műfajában, az operától és oratóriumtól kezdve egészen a zongoraversenyekig, kamara – és kísérőzenéig bezárólag.

A mai londoni árverésen ritka személyes relikvia, Mozart egy hajtincse kerül kalapács alá.

A korabeli portrék Mozartot a 18.század divatjának megfelelően, rizsporos, masnis parókában ábrázolják. Az árverésre kerülő, díszes medálba foglalt hajszálak azt bizonyítják, hogy a mester szőke volt.

A mozarti hajtincs útja Bécstől Londonig

Az árverésre kerülő, és Mozart hajszálait őrző díszes medál a benne lévő kézzel írt feljegyzés szerint John Collet brit mérnök tulajdonában állt, aki Karl Anschütz karmestertől kapta azt ajándékba, valamikor 1848 és 1851 között.

A licitre került medál Mozart szőke hajszálaival Forrás: Live Science

Anschütz édesanyját barátnője, a zeneszerző özvegye, Marie Constanze Mozart ajándékozta meg elhunyt férje néhány hajszálával. Az ereklye 1890-ben a Sommervell család tulajdonába került, ők ajánlottak fel árverésre a kincset érő hajszálakat.

A Sotheby’s becslése szerint 15 – 18 000 USD körüli vételár ( ez durván 4, 2 – 5, millió forint közötti összeg) várható Mozart szőke tincséért.

A zeneszerző 35 éves korában, 1791. december 5-én, nem sokkal hajnali egy óra előtt hunyt el. Ma sem tudni pontosan, hogy mi okozta a halálát. A korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy Mozart beteges természetű volt, 1784-ben például egy súlyos vesebetegségen esett át. A halál bécsi lakásában érte a zeneszerzőt, itt is ravatalozták fel rövid időre.

Mozart halála korabeli metszeten Forrás: Wikimedia Commons

A holttestét délelőtt átvitték a Stefán-dómba beszentelni, és még aznap örök nyugalomra helyezték a bécsi Sankt Marx köztemetőjében. Nem tömegsírba, hanem úgynevezett hármas sorsírba temették a zeneszerzőt.(Ezekbe a sírokba három koporsót földeltek el, hét év elteltével pedig ismét kiadták a sírhelyet.)

Családtagjai közül senki sem vett részt a temetésen,

özvegye Marie Constanze csak 1809-ben ment ki először a temetőbe férje sírját megkeresni. A sírt azonban 1800 körül felszámolták, így nem tudjuk, hogy ténylegesen hol nyugszanak Mozart földi maradványai.

Beethovenre is megy a licit

A bécsi klasszikusok másik óriása, Ludwig van Beethoven néhány hajszála is kalapács alá kerül Londonban. A szürke, őszes hajszálakhoz tartozik egy 19. századi hitelesítő okirat is, azonban az Örömóda szerzője tincseinek története - szemben a mozarti relikviával – korántsem olyan jól dokumentált .

Beethoven hajszálai, és a 19. századi tanúsítvány aranyozott keretben Forrás: Live Science

A mester 1827 március 26-án, ötvenhetedik életévében hunyt el Bécsben. ( A korabeli feljegyzések szerint halála napján hideg, barátságtalan idő volt a császárvárosban, éppen havazott. Amikor Beethoven lehunyta szemét, megdördült az ég.) Egészsége 1826-ban drasztikusan megromlott.

A legnagyobb valószínűséggel májprobléma okozta halálát, de súlyos ólommérgezés is szerepet játszhatott egészsége végzetes megrendülésében.

Ólommérgezés és süketség

A washingtoni Kongresszusi Könyvtárban, valamint a bonni Beethoven Ház gyűjteményében őrzött és a zeneszerzőtől származó eredeti hajrelikviákból vett minta laboratóriumi elemzése mutatta ki a zeneszerző ólommérgezését.

Beethoven portréja (Joseph Karl Stieler festménye, 1820) Forrás: Wikimedia Commons

Beethovenről közismert, hogy már korán, 25 éves korában megjelentek a teljes süketségéhez vezető első tünetek, amelyek mély depressziót váltottak ki a mesterből.

1819-re teljesen megsüketült, így utolsó műveit, köztük legmonumentálisabb alkotását, a IX. szimfóniát is süketen komponálta.

Utóbbi 1824-es bécsi ősbemutatóját saját maga vezényelte. A bemutatón a bécsi nobilitások, és az udvar prominensei is részt vettek. A IX. szimfónia frenetikus, tomboló sikert aratott. A közönség, - köztük Habsburg-főhercegek - felállva ünnepelték a mestert.

Beethoven ma is az egyik legkedveltebb klasszikus zeneszerző. Fischer Iván Beethoven V. szimfóniáját vezényli Forrás: MTI/Bruzák Noémi

A teljesen süket Beethoven ebből mit sem hallott; az első hegedűs fordította udvariasan az őt lelkesen ünneplő közönség felé. A néhány beethoveni hajszálért az aukciós-ház nagyjából egymillió forint körüli bevételt remél.