Feltárják a rejtélyes maja citadellát

maják
A LiDAR feltérképezés során sikerült felfedezni a rejtélyes citadellát, a képen jobbra középen
Vágólapra másolva!
A tervek szerint még idén feltárják az El Pilar maja történelmi területen talált, rejtélyes citadellát – ehhez hasonló építményt edig még nem találtak maja környezetben. A kutatók egyelőre csak találgatják, hogy mire használhatták egykor az épületet.
Vágólapra másolva!

El Pilar, a maja paradicsom

El Pilar az izgalmas, történelmi leletekben bővelkedő maja világ egyik leggazdagabb helyszíne. A Belize és Guatemala határán található archeológiai körzetben még 2013-ban fedezték fel azt a citadellát, amely igencsak kitűnik a környéken korábban feltárt maja metropolisz építményei közül. El Pilar területén legalább 15 maja épületegyüttes található, összesen ötvenhektárnyi területen.

Az El Pilar területén fekvő maja város romjai még sok feltárni valót rejtenek Forrás: Origo

A központban egy labdapálya, egy grandiózus palota, valamint egy töltésút található, amely belize-i területről vezet át guatemalai vidékre.

Néhány épület akár a 15-20 méteres magasságot is elérheti. El Pilar területén a maják először Kr. e. 250 körül kezdtek el építkezni, majd a preklasszikus és klasszikus időszakban is folytatódott a városépítés. A legnagyobb palotákat a klasszikus kor vége felé húzták fel, amikor a maja birodalom virágkorát élte.

Különös maja citadella

Anabel Ford, a Santa Barbarai Kaliforniai Egyetem kutatója már több mint harminc éve vizsgálja az El Pilar-i romokat – de ahhoz foghatót, amit 2013-ban találtak, még ő sem látott.

A LiDAR bepillantást enged az esőeredő sűrű lombkoronája alá. Segítségével bukkantak a rejtélyes maja citadella nyomára is Forrás: Wikimedia Commons

Az őserdők sűrű lombkoronája miatt gyakran használt LiDAR távérzékelési módszerrel ugyanis különös, citadellaszerű építményre bukkantak a városközponttól nem messze, amely egyáltalán nem hasonlít a korábban itt feltárt struktúrákhoz.

A LiDAR

A LiDAR lézerradaros technológiát általában akkor használják, ha a terepi kutatások valamilyen külső körülmény (például a vastag lombkorona) miatt nehézkesek, vagy éppen lehetetlenek. A LiDAR (Light Detection And Ranging) olyan optikai távérzékelő technológia, amellyel elsődlegesen a céltárgy távolságát lehet meghatározni. A LiDAR eszköz lézerforrásból, szkennerből, és egy speciális GPS-vevőből áll. Kétféle speciális radar létezik: az egyik topográfiai (infravöröshöz közeli lézert használ a terep felszíni átvizsgálásához), a másik pedig mélységmérő (zöld fénnyel dolgozik, amellyel a víz alatt is kutathat) eszköz. Számos tudományág, így például a régészet, térképészet, földrajz, geomorfológia, a légkörfizika vagy a meteorológia is használja a LiDAR technológiát.

Az elszigetelt erődítmény

A LiDAR-átvizsgálás segített betekinteni El Pilar eddig felfedezetlen területeire – a kutatók sok olyan, ember alkotta komplexumot fedeztek fel, amelyek beleillenek a klasszikus maja építészeti kultúrába. De a citadella kilóg a sorból.

A LiDAR feltérképezés során sikerült felfedezni a rejtélyes citadellát, a képen jobbra középen Forrás: BRASS/El Pilar Program

Az épületegyüttes egy hegygerinc tetején áll, mintha valamiféle védelmi erődítményként húzták volna fel. Koncentrikus teraszain négy templomszerű, három-négy méter magas tornyot láthatunk. Míg El Pilar többi építménye egymáshoz közel helyezkedik el, ez tőlük távolabb, kissé elszigetelve áll.

Vajon mi lehet a furcsa citadella?

Ford és kollégái szerint három magyarázat lehetséges a citadella jelenlétére – amennyiben a legtöbb épülethez hasonlóan a klasszikus periódusban épült, akkor valószínű elszigetelt rendeltetése lehetett, és nem együttesen használták a többi maja épületkomplexummal.

Klasszikus maja templom. Az El Pilar területén feltárt citadella semmilyen hasonlóságot sem mutat a hagyományos maja épületekkel Forrás: Wikimedia Commons

Ha a korábbi, preklasszikus időszakban építették (Kr. e. 250-nél korábban), akkor érthető, külsőre miért tér el a megszokottól: ekkor ugyanis még nem volt jellemző a nagyobb, nyitott udvarok kialakítása. A harmadik eshetőség az, hogy a posztklasszikus periódusban (1200 után) készült, amikor több védelmi rendszer épült ki – ez megmagyarázná az erődszerű külső jegyeket.

A következő lépés

Ahhoz, hogy a kutatók biztosat tudjanak mondani, felszíni vizsgálatok szükségesek – Ford és kollégái úgy tervezik, hogy még idén visszatérnek El Pilarba, és megkezdik az ásatásokat. „Sokat meg lehet tudni a citadelláról, ha megállapítjuk, mikor építették” – nyilatkozta Anabel Ford. –„De ehhez az kell, hogy lássuk a kivitelezés ütemét, találjunk különböző kerámiákat, és szénmintákat vegyünk C14-es vizsgálatokhoz.”