Soha nem látott módon tárul fel Grönland jégvilága

Grönland a Föld legnagyobb szigete, és a második legkiterjedtebb szárazföldi jégbirodalma

Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) koordinálásában lélegzetelállító 3D animáció készült Grönland jégtakarójának szerkezetéről.

A Jéghíd művelet

A NASA és más tudományos műhelyek közös kutatási projektje, az Operation Ice Bridge (Jéghíd művelet) keretén belül először sikerült összeállítani Grönland teljes jégtakarójának tudományosan hiteles 3D metszettérképét.

A több évig tartó kutatás során a jégrétegen áthatoló radarhullámok, valamint a jég alatti kőzettakaróig lehatoló fúrások segítségével gyűjtött adatok alapozták meg az eddigi legrészletesebb grönlandi jégtérkép elkészítését. A repülőgépről végrehatott részletes radar monitoring több ezer különböző korú egymásra rakódott jégréteget tárt fel. Minden egyes jégréteg olyan, mint az időkapszula, fontos adatokat szolgáltat a jég keletkezése idején uralkodott éghajlati és atmoszferikus viszonyokról.

Grönland a Föld legnagyobb szigete, és a második legkiterjedtebb szárazföldi jégbirodalma Forrás: wikimedia.org

Az új térkép lehetővé teszi a szaktudósok számára a jégtakaró és az egyes intenzív eljegesedési periódusok pontos kormeghatározását is. „ A gyűjtött hatalmas adatmennyiség megmutatja a grönlandi jégképződés szakaszait, és hozzásegít a jelenlegi folyamatok pontosabb megértéséhez is” – nyilatkozta Joe McGregor jégkutató, a University of Texas Austini Geofizikai Intézetének munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

Jégbezárt földtörténet

A grönlandi a Föld második legnagyobb egybefüggő jégtakarója, amely annyi vizet köt meg, hogy ha ez a jégmennyiség hirtelen egyszerre megolvadna, az olvadékvíz 20 méterrel emelné meg a világtenger szintjét. A radartechnikával végrehajtott térképezés mellett rendkívül fontos adatokat szolgáltattak a mélyfúrások fúrómagjai is.

Lehet, hogy Grönland már nem sokáig marad az örök fagy birodalma Forrás: wikimedia.org

A fúrómagban azonosított, különböző korú jégrétegekbe bezáródott por, vulkáni hamu illetve levegőzárványok több mint 100 ezer év távlatában teszik lehetővé az egykori éghajlati-hőmérsékleti viszonyok pontos rekonstruálását. A legmélyebbről származó minták vizsgálatának első eredményei azt mutatják, hogy a pleisztocén jégkorszak utolsó és legnagyobb eljegesedési periódusának, a Würm-glaciálisnak kezdetén, mintegy 130 és 115 ezer évvel ezelőtt az éghajlati viszonyok nagyon hasonlítottak a mostaniéhoz. A tanulmány a Journal of Geophysical Research Earth Surface-ben jelent meg, 2015 január 16-án.

A valódi özönvíz fenyegető réme

Grönland a Föld legnagyobb szigete, területe 2 166 086 négyzetkilométer. A hatalmas sziget földtani értelemben Észak-Amerika része, ugyanis az észak-amerikai tektonikus lemezen fekszik. A sziget belsejét 1500 – 3000 méter vastag jég borítja.

Geológiai értelemben a hatalmas sziget Észak-Amerika része Forrás: wikimedia.org

Az egybefüggő jégtakaró teljes területe 1,8 millió négyzetkilométer, ezzel az Antarktisz után ez a Föld második legnagyobb összefüggő szárazföldi jégtakarója. Izgalmas kérdés, hogy mit takar a több kilométer vastag jégréteg. A NASA kutatói még 2012-ben egy 740 kilométer hosszú, és helyenként 800 méter mély sziklakanyont fedeztek fel a 70 szélességi kör mentén, amelyet teljesen kitölt a jég.

A több kilométer vastag jégréteget repülőről végrehajtott radar monitoringgal kutatták Forrás: NASA

A hatalmas szurdokot a Grand Kanyonhoz hasonlóan folyóvíz vájta ki sokmillió évvel ezelőtt, amikor a szigetet még nem borította el a jég. A földtörténeti újkor, a kainozoikum (65 millió évtől 1,6 millió évig) elején a mainál sokkal melegebb globális éghajlatnak köszönhetően a szigetet még délszaki növényzet borította.

Évente átlag 280 km3 jég szakad az óceánba a sziget partvidékén. A leszakadt jégtömeg jéghegyekként sodródik tova az óceáni áramlatok hátán Forrás: wikimedia.org

Napjainkban a jégtakaró hatalmas nyomása miatt, a sziget belső területei mintegy 300 méterrel mélyebben fekszenek a tengerszintnél. A grönlandi jégtakaró állandó lassú mozgásban van a sziget szélei felé, és rendkívül jelentős az általa kifejtett eróziós hatás. Grönland partjai mentén évente átlag 280 köbkilométer jég szakad az óceánba, melyet az áramlatok jéghegyekként sodornak dél felé.

Sarki róka a grönlandi jégmezőn. A globális felmelegedés az arktikus állatvilágot is fenyegető veszély Forrás: wikimedia.org

Ha a globális felmelegedés miatt csak a délnyugati partvidék jege olvadna el, az is 4 méterrel emelné meg a világóceán vízszintjét. Ennek következtében pedig víz alá kerülne New York, Los Angeles, Vlagyivosztok, vagy például Európában London, Koppenhága, Szentpétervár és Murmanszk is.