Nyolcvanöt éve repülték át először a Déli-sarkot

Antarctica, cruise on Boreal ship, Paulet Island, located on the Northern area of the South Shetland Islands, the island shelters colonies of Adelia penguin (pygoscelis adelia)

Richard Byrd azon felfedezők az egyike, akiknek kevésbé ismerjük a nevét, pedig hatalmas dolgokat tett le az asztalra - ő például az első ember, aki mind az Északi-, mind a Déli-sark fölött átrepült. Ma 85 éve szelte át az akkor szinte még teljesen ismeretlen déli-sarki területet.

Világkörüli út tizenhárom évesen

Richard Byrdről korán sejteni lehetett, hogy sokra viszi majd: a Shenandoah-völgyi Katonai Akadémiára járt, és már 13 évesen körbeutazta a Földet - ráadásul egyedül. Katonaként az amerikai haditengerészet légierejénél szolgált. Az első világháborúban az volt a legfőbb feladata, hogy a légi navigáció fejlesztésén dolgozzon - leginkább azon a problémán, hogy hogyan lehet javítani a tájékozódóképességet, amikor sem a szárazföld, sem pedig a horizont nem látható.

Az Antarktisz fagyos világa Forrás: AFP/Vanderlei Almeida

A háború után egy transzatlanti felfedezőút előkészítésében vett részt - ez az expedíció még nem megállás nélkül, hanem egy megállóval tervezte átszelni az óceánt. Byrd felkészítette a csapatot az útra, de maga nem vehetett részt az 1919. májusi expedíción. Nyolc évvel később viszont ő lett az egyik első pilóta, aki megállás nélkül repült át az Atlanti-óceán felett.

A meghamisított expedíció

Byrd első sarki expedícióját nem a déli kontinensre, hanem az északi jégtáblákra vitte: 1926-ban egy privát módon szponzorált felfedezőúton a Spitzbergákról indulva átrepült az Északi-sark felett. Byrd ekkkoriban már nem ismeretlen felfedező, hanem nagy népszerűségnek örvendő légi kalandor és elismert kutató volt, így nem jelentett számára különös problémát a pénz összegyűjtése a nagyszabású út finanszírozására.

Byrd legendás Fokkere a Josephine Ford, amellyel elsőként átrepülte az Arktiszt, bár utóbb ezt többen is kétségbe vonták Forrrás. wikimedia.org

Amikor hazaérkezett, parancsnokká léptették elő. Sokan úgy vélték, hogy valójában nem teljesítette a tervezett útvonalat, amit később megtalált naplója is alátámaszthat. Noha ezt konkrétan nem írja le, de a körülményekből erre lehet következtetni, mivel repülőgépe, a Josephine Ford motorjából 240 kilométerrel a cél előtt elkezdett folyni az olaj. Így a legnagyobb valószínűséggel Byrdnek még a cél előtt vissza kellett fordulnia.

Bevenni a legdélebbi kontinenst

1928-ban Byrd úgy döntött, hogy az Északi-sark után az Antarktiszt is meghódítja - a Ross jégselfen Little America néven tábort vert, és nekiállt előkészíteni a felfedezőutat. Ez az expedíció akkoriban a legjobban felszerelt, legprofibb próbálkozásnak számított - Byrd és társai tudományos kutatásokat végeztek, és feltérképezték az addig ismeretlen helyeket a tábor közelében. 1929. november 28-án aztán nekivágtak, hogy átrepüljenek a Déli-sark felett: Byrd volt a navigátor, Bernt Balchen a pilóta, és velük utazott még Harold June rádióoperátor valamint Ashley McKinley fotós is. A több mint 2500 kilométeres utat sikerrel tették meg, bár jócskán akadtak nehézségek is. A Déli-sark közelében ugyanis az iránytűk és a mágnesességgel dolgozó navigációs készülékek használhatatlanok, így csak Byrd tudására és a nap helyzetét felhasználó eszközökre hagyatkozhatott a hajózó személyzet.

A múltban az északi és a déli pólust kutató expedíciók igencsak veszélyes vállalkozásnak bizonyultak Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

A gép súlyterhelése szintén problémás volt - Byrd és társai tisztában voltak azzal, hogy az expedíció sikere nagyban függ attól, hogy mennyi mindent pakolnak a repülőre. Bár a legnagyobb körültekintéssel igyekeztek eljárni, még így is hátra kellett hagyniuk néhány fontos felszerelési tárgyat.

A Déli-sarkot először átrepülő gép, a Floyd Bennett Forrás: wikimedia.org

Gépük, a Floyd Bennett mindezek ellenére is, csak igen nehezen repült át a magasabb hegyek felett. Látva a nehézségeket úgy döntöttek, hogy a meglévő rakomány felétől meg kell szabadulni - vagy az üzemanyag, vagy az élelem terhére tudtak könnyíteni a gépen. Byrd az élelmiszert választotta - így sikerült épségben átjutniuk a hegyvonulatok felett.

A vakmerő pilóta az 1920-as években, mint a haditengerészeti repülőerők tisztje Forrás: wikimedia.org

Az átkelés közben egyszer leszálltak, és felszereléseket adtak át egy geológiai kutatócsoportnak a Maud királyné-hegységben, majd tovább folytatták útjukat. Amikor elérték a Déli-sarkot, ledobták az Egyesült Államok zászlóját, amelyet Byrd volt pilótatársa, az 1928-ban elhunyt Floyd Bennett sírjáról kölcsönzött kővel nehezítettek. Byrd egyébként a repülőgépét is róla nevezte el.

Az Antarktisz kutatása még napjainkban is embertpróbáló feladat Forrás: hemis.fr/Frumm John

Byrd és társai fontos geológiai felfedezéseket tettek, így több, addig ismeretlen hegyvonulatot térképeztek fel, meteorológiai méréseket végeztek, és még a rádióhullámok terjedését is vizsgálták. Mikor Byrd hazaért, rengeteg kitüntetést kapott, és ellentengernaggyá léptették elő.

Az Antarktisz szerelmese

Byrd a sikeres Déli-sark-expedíció után többször visszatért a legdélebbi kontinensre - 1933-ban majdnem haza sem tért, mert 5 hónapos kutatóútja során egy bázison ragadt, ahol szén-monoxid mérgezést kapott. 1939-ben államilag támogatott felfedezőúton hajózott vissza az Antarktiszra.

Richard Byrd mint az Egyesült Államok haditengerészetének ellentengernagya az 1950-es években Forrás: wikimedia.org

Ekkor kibővítette a térképet a partvonal ismeretlen szakaszaival, és rengeteg ásványi lelőhelyet is feltárt. 1946-1947-ben ő vezette az addigi egyik legnagyobb expedíciót az Antarktiszra: 13 hajóval indultak, és több mint 4000 ember vett részt az ismeretlen területek feltérképezésében. 1955-ben még utoljára visszatért "második otthonába" a Deep Freeze Művelet során, de többé már nem pillanthatta meg az Antarktisz fehér végtelenjét: 1957-ben halt meg, Bostonban.