Fekete lyuk a légi katasztrófák történetében

mh370 gyászoló hozzátartozók
Chinese relatives of passengers on the missing Malaysia Airlines flight MH370 pray by candles at the Metro Park Hotel in Beijing on April 8, 2014. Family members of passengers on board Malaysia Airlines flight MH370 held a tearful vigil in Beijing in the early hours of April 8 to mark one month since contact with the plane was lost. CHINA OUT AFP PHOTO
Vágólapra másolva!
Több mint hét hónap elteltével sincs még hivatalos magyarázat a maláj légitársaság MH 370-es járatának eltűnéséről. Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok, elhallgatások és a gyanú, miszerint a pilótakabin hanganyagát manipulálták, mind arra utalnak, hogy valami nagyon nincs rendben a köddé vált járat körül. –  1. rész.
Vágólapra másolva!

Drámává lett rutinrepülés

A Malaysia Airlines Kuala Lumpur és Peking között közlekedő MH 370-es járata 2014. március 8-án szállt fel helyi idő szerint 0.41-kor, 12 fős személyzettel és 227 utassal a fedélzetén. A rendkívül biztonságos és korszerű, 9M-MRQ lajstromjelű Boeing 777-200 típusú, két hajtóműves, széles törzsű gépet 2002. május 31-én adta át a Boeing-gyár a maláj légitársaságnak. A híresen kiváló és biztonságos légitársaság gépe február 23-án, alig néhány nappal a végzetes felszállás előtt esett át a legutolsó technikai ellenőrzésen. A gép kifogástalan állapota miatt az eltűnés lehetséges okai közül a műszaki meghibásodást nem tekinthetjük reális opciónak. A kétfős hajózószemélyzetből az 53 éves Zaharie Ahmed Sah kapitány 18 365 repült órájával a Malaysia Airlines egyik legtapasztaltabb pilótájának számított.

Az MH 370 járat Boeing 777-esén február 23-án, alig két héttel a rejtélyes elűnés előtt végezték el az utolsó műszaki ellenőrzést. Forrás: wikimedia.com

A 27 éves Farik al-Hamid első tiszt fiatal kora ellenére sem minősült rutintalan hajózónak, a végzetes repülésig 2763 órát töltött a levegőben. A gépnek menetrend szerint reggel 6.30-kor kellett volna landolnia a pekingi nemzetközi repülőtéren. A Boeing 777-es napsütéses, tiszta időben, ideálisan nyugodt meteorológiai körülmények között kezdte meg a Thai-öböl átrepülését. 81 perces problémamentes repülés után, 1.22-kor bármiféle zavarra utaló jel, illetve vészjelzés nélkül, hirtelen tűnt el a légi irányítás radarernyőjéről, nem messze attól az ellenőrzési ponttól, ahonnan már a vietnami légiforgalmi irányítás vette volna át. A Flightradar24.com adatai szerint a kapcsolat elvesztésének időpontjában az MH 370-es járat normál – 35 000 láb, azaz mintegy 10 600 méter – utazómagasságban repült, és a vietnami partok felé közeledve, a repülési tervnek megfelelően, irányát 25 fokról 40 fokra változtatta.

Kérdőjel kérdőjelek hátán

A maláj légirányítás 2.40-kor jelentette be a járat eltűnését. Ez már önmagában is felvet egy kérdést; nevezetesen, hogy miért csak a radarjel megszűnése után 1 óra és 18 perc elteltével jelentették be a kapcsolat megszakadását a maláj irányítók. A légi irányítási szokványok szerint ugyanis a riasztás kiadására három időintervallum létezik; az úgynevezett bizonytalansági állapot esetében 30 perc, a riasztásinál 15, míg a vészállapoti helyzetben legkésőbb 5 perces eredménytelen próbálkozás után kell bejelenteni a megszakadt kapcsolatot. A földi irányítás számára a pilótafülkébe beépített és többfajta üzemmódban működő transzponder, azaz a válaszjeladó adja meg az utasszállító gépek helyzetét. Az ügyeletes irányító a transzponder által sugárzott jelet a járatszám, az aktuális repülési magasság és sebesség kijelzett adataival együtt, apró négyzetként látja a képernyőn.

Az MH370 keresése Forrás: Origo

Bizonyos, hogy az MH 370-es járatnál a transzponder sugárzását szándékos emberi beavatkozás szüntette meg, hiszen a készülék csak manuálisan helyezhető üzembe, illetve kapcsolható ki. Mindez újabb kérdést is felvet a gép személyzetének magatartásával kapcsolatosan. A cockpitben két válaszjeladó található, de mindig csak egyet működtetnek. A kapcsoló és az indikátor azonban mindkét repülőgép-vezető számára könnyen elérhető és jól látható helyen – a Boeing 777 típusnál a mennyezetpanelen – található. Ezért kizárható, hogy a hajózószemélyzet bármelyik tagja a másik tudta vagy észlelése nélkül kapcsolja ki a transzpondert.

Ebből pedig az következik, hogy a gép helyzetének meghatározásához nélkülözhetetlen készüléket a kapitány és az első tiszt – egyelőre ismeretlen okból – vagy szándékegységben, vagy csak valamelyikük, de a másik cselekvőképtelenné tételével, vagy pedig harmadik, a típus vezetéséhez értő személy (vagy személyek) mindkét pilóta kiiktatása után kapcsolta ki. Egyéb más lehetőség kizárható, hiszen a transzponder kikapcsolása után a gép még egy, a repülési tervtől eltérő, a földi irányításnak be nem jelentett, 180 fokos fordulót hajtott végre. Ezt a manővert pedig csak a robotpilóta kikapcsolásával, manuálisan lehet végrehajtani.

A Boeing 777 pilótafülkéje. A típus az egyik legkorszerűbb és legbiztonságosabb utasszállítónak számít. Wikipedia

Március 24-én Najib Razak maláj miniszterelnök bejelentette, hogy brit szakértői forrásból származó adatok szerint az MH 370-es járat utoljára az Indiai-óceán déli térségében, az ausztráliai Perthtől mintegy 1000 kilométerre nyugatra, a nyílt óceán felett volt észlelhető, így a Boeing 777-es legnagyobb valószínűséggel a tengerbe zuhant.

Mit láttak a világűrből figyelő szemek?

Az Immarsat műhold 2014. május 27-én nyilvánosságra hozott mérési adatai szerint a maláj gép akkor zuhant le, amikor kifogyott az üzemanyaga. A gép bemért földrajzi helyzetén és a feltankolt kerozin mennyiségén kívül ezt a tényt még az is alátámasztja, hogy a műhold által rögzített utolsó adat fedélzeti áramkimaradást jelzett, ami a kerozin kifogyásának, illetve a hajtóművek leállásának csalhatatlan jele. Tim Farrar műholdas kommunikációs szakértő szerint mindez egybevág azokkal az adatokkal, amelyek azt mutatják, hogy az MH 370-es járat a Thai-öböl felett visszafordulva az Indiai-óceán fölé repült.

Az áldozatok hozzátartozói máig nem tudják, hogy mi történhetett a szeretteikkel. Forrás: Imaginechina/Jhphoto

Noha eleinte még több meg nem erősített, illetve ellenőrizhetetlen információ szólt arról, hogy a gép más irányba repült, ma már tényként kezelhetjük, hogy a maláj Boeing 777-es a déli szélesség 25. és az északi hosszúság 101. foka körül semmisült meg, az Indiai-óceán térségében. A katasztrófa körzetében kutató hajók április 5-én és 6-án a 37,5 kHz-es frekvencián pulzáló jeleket fogtak. Az amerikai haditengerészet szakértői azonban kizárták azt, hogy az ismeretlen eredetű frekvenciát a repülőgép fekete dobozai sugározták. (A fekete doboz a bemértnél kisebb frekvencián bocsátja ki a jeleket. Egyes vélemények szerint a készüléket érő nagy víznyomás miatt megváltozhatott a frekvencia, de a haditengerészeti szakértők elvetették ezt a lehetőséget, a normál és a detektált jel közötti jelentős különbség miatt.) A katasztrófa helyszínének lokalizálása fontos momentum a szerencsétlenül járt maláj gép históriájában, de önmagában még nem adhat választ az MH 370-es járat sorsával kapcsolatos sötét kérdőjelekre.

Cikkünk második részében a pilóták beszélgetéséről rögzített hangfelvétel manipuláltságáról ugyanúgy szó van, mint a többórás néma repülés lehetséges okáról, valamint arról, hogy miért csekély a roncsok megtalálásának esélye.