Óriási veszély fenyegetheti a Földet, az űrből érkezhet a pusztító sugárzás

Összeolvadó neutroncsillagok

Fotó: Science Photo Library via AFP

Két neutroncsillag összeütközése akkora robbanást hozhat létre, hogy az eltörölheti az életet a bolygóról, még akkor is, ha az esemény több fényév távolságra van tőlünk – erre jutott egy új kutatás.

A vészjósló forgatókönyvet a The Astrophysical Journal című folyóiratban megjelent szakcikk ismertette. A tanulmányt jegyző kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy egy kilonóva komoly veszélyt jelenthet a Földhöz hasonló bolygókra, még akkor is, ha a robbanás felfoghatatlanul távol történik.

Mi az a kilonóva?

Kilonóva robbanás rendszerint akkor történik, amikor egy kettős rendszerben található neutroncsillag-páros tagjai ütköznek, vagy egy neutroncsillag összeolvad egy fekete lyukkal. Ezek a csillagászati kataklizmák óriási gammakitöréseket produkálnak, amelynek nyomán jelentős elektromágneses sugárzás keletkezik.

Szerencsére jelenleg nincsen tudomásunk arról, hogy a közelben összeolvadni készülő neutroncsillag-párosok keringenének, így egyelőre biztonságban vagyunk a pusztító kilonóváktól.

Kilonóva robbanás rendszerint akkor történik, amikor egy kettős rendszerben található neutroncsillag-páros tagjai ütköznek
Fotó: AFP

Mi számít biztonságos távolságnak?

A kutatás egy 2017-ben rögzített robbanáson alapul, amely jól detektálható gravitációs hullámokat keltett, ezt a jelenséget pedig a LIGO és Virgo gravitációs hullámdetektorok érzékelték. A kilonóvát két, a Földtől mintegy 130 millió fényévre lévő, összeolvadó neutroncsillag hozta létre.

A kutatócsoport számítógépes szimulációk segítségével próbálta meghatározni azt a minimális távolságot, amelynél egy ilyen esemény még biztonságos lehet.

Azt találták, hogy egy kilonóva a Földtől mintegy 16 fényévre elegendő röntgenutófényt tudna generálni ahhoz, hogy ionizálja a légkörünket. Még egy 36 fényévre lévő kilonóva is olyan pusztító lökéshullámokat tudna produkálni, hogy a töltött részecskékkel kölcsönhatásba lépve, erős kozmikus sugárzást létrehozva elpárologtatná bolygónk légkörét. Atmoszféra nélkül ki lennénk téve az extrém hőmérséklet, az UV-sugárzás és az oxigénhiány pusztító hatásainak. 

Ilyen viszonyok mellett a Földön ellehetetlenülne az élet.

Haille Perkins, az Illinois-i Urbana-Champaign Egyetem munkatársa a Space.com csillagászati portálnak elmondta, hogy a konkrét biztonságos távolság meghatározása azért is nehézkes, mert sok tényezőtől függ egy kilonóva veszélyessége; számít többek között a robbanás során felszabaduló energia, vagy a kilövellő anyag tömege is.

Az eddigi megfigyelések alapján nincs 36 fényéven belül olyan neutroncsillag-páros, amely összeolvadni készülne, így jelenleg biztonságban vagyunk, a jövő azonban bizonytalan.