Ez az fallal körülvett oázis a Tayma-oázis mellett az egyik legnagyobb Szaúd-Arábiában. Bár számos a bronzkorból való fallal körülvett oázist dokumentáltak már, ez a jelentős felfedezés új fényt vet az emberi okkupációra Arábia északnyugati részén, és jobban megmutatja a helyi társadalmi komplexitást az iszlám előtti korszakban.
Utalva a terep vizsgálatokra és a távérzékelő adatokra építészeti tanulmányokkal, a csapat úgy becsli, hogy az erődítmény eredeti dimenziói: 14.5 kilométer hosszú és 1.70-2.40 méter vastag, és megközelítőleg 5 méter magas.
Eredeti hosszának valamivel kevesebb, mint a fele maradt fenn (41%, 5.9 km és 74 bástya). Ez a kolosszális épület majdnem 1.100 hektár vidéki és lakott területet zárt körül. Az ásatások során gyűjtött minták szénizotópos kormeghatározása alapján úgy becslik, hogy az erődítményt Kr.e. 2250 és 1950 között építették. Bár a tanulmány megerősíti, hogy a Khaybar-oázis egyértelműen az Arábia északnyugati részén lévő fallal körülvett oázis hálózathoz tartozott, a bástya felfedezése kérdéseket vet fel. Miért építették? Milyen volt annak a populációknak a természete, akik építették, különösen, hogy milyen volt a kapcsolatuk az oázison kívül lévő populációkkal.
A felfedezéssel jelentősen fejlődik az Arab-félsziget északnyugati részének történelem előtti, iszlám előtti, és iszlám múltjának ismerete.
(Forrás: https://phys.org/)