Titokzatos, elveszett kontinens nyomára akadtak a tudósok

Illusztráció

Kutatók egy csoportja azt állítja, rejtélyes kontinenst talált, amelynek 155 millió éve veszett nyoma. Az Argoland névre keresztelt földrész eredetileg a Gondwana szuperkontinensről szakadt le, majd északnyugatra sodródott, és eltűnt, most azonban kiderülhetett, mi történt vele.

Az új kutatás szerint az elveszett kontinens létezésére a legfőbb bizonyíték az Argo Abyssal Síkság, amely egy hatalmas medence az óceán mélyén, Nyugat-Ausztrália partjaitól nem messze. Ez a medence a tudósok hipotézise szerint a földrész leválása után maradt hátra – írja a Futurism.

A tengerfenéken lévő „geológiai lábnyomok" arra utalnak, hogy Argoland Délkelet-Ázsiába vándorolt, ahol a hatalmas földtömeg eltemetődött a régió szigetei alatt. Ilyen eltemetett kontinenst azonban a szakértők korábban nem találtak.

Most azonban úgy néz ki, megtört a jég; a Gondwana Research című folyóiratban megjelent új tanulmányban arról írnak, hogy az Argoland parányi darabokra törhetett, a kontinenstöredékek pedig főként Mianmar és Indonézia alatt rejtőznek.

Illusztráció Forrás: Biosphoto via AFP/Jean-Michel Mille / Biosphoto/Jean-Michel Mille

Rossz nyomon indultak el a tudósok

Argoland felkutatása nem volt egyszerű, több mint hét évig tartott. A fő nehézséget az jelentette, hogy a tudósok rossz nyomon indultak el, ugyanis eleinte egybefüggő, elkülönült kontinensként képzelték el a földrészt.

Argoland azonban sohasem volt egységes, már eltűnése előtt 300 millió évvel mikrokontinentális töredékek váltak le róla, tehát egyfajta szigetcsoportként, „Argopelagoként" létezett a Földön.

A kontinensdarabok nagyjából egy időben érkeztek Délkelet-Ázsiába. Az Argopelago alsó rétegei a vastagabb és nehezebb óceáni kéregbe kerültek, míg felső része a mianmari és indonéz kéregre rakódott.

Az ősi Föld geológiai viszonyainak rekonstruálása létfontosságú az olyan folyamatok megértéséhez, mint a biológiai sokféleség evolúciója, az éghajlat fejlődése, vagy a nyersanyagok megtalálása.