Kínai kutatók huszonöt elhízottnak minősített önkéntest vizsgáltak hatvankettő napon keresztül, amely során egy időszakos energiakorlátozó (IER) programban vettek részt;
ez a program a kalóriabevitel gondos ellenőrzését és néhány napos böjtölést jelent.
A vizsgálatban résztvevők nemcsak fogytak – átlagosan 7,6 kilogrammot, azaz testsúlyuk 7,8 százalékát –, hanem az agy elhízással összefüggő régióinak aktivitásában és a bélbaktériumok összetételében is elmozdulásra utaló jeleket mutattak.
Bizonyítottuk, hogy az IER-diéta megváltoztatja az emberi agy-bél-mikrobiom tengelyt
– mondta Qiang Zeng egészségügyi kutató, a kínai Második Orvosi Központ és a Geriátriai Betegségek Nemzeti Klinikai Kutatóközpontjának munkatársa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – A bélmikrobiomban és a függőséggel kapcsolatos agyi régiók aktivitásában a fogyás során és után megfigyelt változások rendkívül dinamikusak és időben összekapcsolódnak.
A bélmikrobiom, azaz az emésztőrendszerünkben lévő összes mikroorganizmus összessége képezi az általános jóllétünk alapját.
Jelenleg azonban nem világos, hogy mi okozza ezeket a változásokat, vagy hogy a bélrendszer befolyásolja-e az agyat, vagy fordítva.
A tudomány azt azonban tudja, hogy a bél és az agy szoros kapcsolatban áll egymással, így az agy bizonyos régióinak kezelése egy módja lehet az étkezés szabályozásának.
A Frontiers in Cellular and Infection Microbiology tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a funkcionális mágneses rezonancia képalkotó (fMRI) vizsgálatokkal észlelt agyi aktivitásbeli változások az étvágy és a függőség szabályozásában fontosak az étvágy és a függőség szabályozásában, beleértve a gyrus frontális orbitális alsó részét is.
Mitöbb, a székletmintákon és vérméréseken keresztül elemzett bélmikrobiom-változásokat a tudósok bizonyos agyi régiókhoz kapcsolták.
A Coprococcus comes és az Eubacterium hallii baktériumok például negatívan kapcsolódtak a bal alsó frontális orbitális gyrus alsó részén lévő aktivitáshoz, amely terület a végrehajtó funkciókban játszik szerepet, beleértve az akaraterőnket is, amikor a táplálékfelvételről van szó.
Úgy gondoljuk, hogy a bél mikrobiomja összetett, kétirányú módon kommunikál az aggyal
– mutatott rá Hsziaoning Vang, a kínai State Clinic Center for Geriatrics orvostudósa. – A mikrobiom neurotranszmittereket és neurotoxinokat termel, amelyek az idegeken és a vérkeringésen keresztül jutnak el az agyba; cserébe az agy irányítja az étkezési viselkedést, míg a táplálkozásunkból származó tápanyagok megváltoztatják a bélmikrobiom összetételét.
Jelenleg világszerte több mint egymilliárd ember számít elhízottnak, ami számos különböző egészségügyi probléma fokozott kockázatához vezet, a ráktól kezdve a szívbetegségekig. Ha többet tudnánk arról, hogy agyunk és bélrendszerünk hogyan függ egymástól, az nagyban hozzájárulhatna az elhízás hatékony megelőzéséhez és csökkentéséhez.