A fejtetű evolúció tükrözi az emberi migrációt és kolonizációt Amerikában

fejtetű
A fejtetű DNS-ében dokumentálva van az európai és az őshonos amerikai emberek közti kontaktus.
Vágólapra másolva!
A tetű globális genetikai tanulmánya azt sugallja, hogy kétszer érkeztek a tetvek az amerikai kontinensekre az emberi gazdatesteken. A tetvek genetikai diverzitásának egy új analízise azt sugallja, hogy a tetvek kétszer mentek Amerikába - egyszer az első emberi migrációs hullám idején a Bering-szoroson át, aztán az európai kolonizáció során. A kutatás vezetője, Marina Ascunce, a Floridai Természettudományi Múzeum munkatársa és kollégái felfedezésüket a PLOS ONE magazinban publikálták. - írja a Floridai Természettudományi Múzeum honlapján.
Vágólapra másolva!

Az emberi tetvek szárny nélküli, vérszívó paraziták, melyek egész életüket a gazdatesten töltik. Ez az egyik legrégebben ismert emberen élő parazita, és a két faj évezredeken át párhuzamosan, egymással kölcsönhatásban zajlott. Emiatt a bensőséges kapcsolat miatt a tetű tanulmányozásából az emberi evolúcióról is szerezhetünk ismereteket. Az új tanulmányban a kutatók 274 emberi tetű genetikai variációját tanulmányozta, melyek 25 földrajzi helyszínről származnak az egész világból.

A tetvek genetikai analízise két távoli tetű csoport létezését mutatta, melyek ritkán kereszteződnek. Az 1. csoport világszerte eloszlik, a 2. csoportot Európában és Amerikában találták. Az egyetlen tetű, aminek mindkét csoportból van őse Amerikában található.

Úgy tűnik, hogy ez az eltérő csoport azoknak a tetvek közti keveredésének eredménye, melyek leszármazottai az első emberekkel érkeztek és azoknak, melyek az európai tetű leszármazottai, amiket Amerika kolonizációja alatt hoztak be.

A fejtetű DNS-ében dokumentálva van az európai és az őshonos amerikai emberek közti kontaktus. Forrás: https://phys.org/news/2023-11-genetic-analysis-lice-evolution-mirrors.html

A kutatók azonosítottak egy genetikai kapcsolatot a tetvek között Ázsiában és Közép-Amerikában is. Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy az emberek Kelet-Ázsiából Észak-Amerikába vándoroltak és ők lettek az első őshonos amerikaiak.

Ezek az emberek aztán délre terjeszkedtek Közép-Amerikába, ahol a modern tetvek populációi még ma is őriznek genetikai nyomokat távoli ázsiai őseiktől. A tanulmányban megfigyelt mintázat alátámasztja a meglévő elképzeléseket a humán migrációról és további ismereteket nyújt a tetvek evolúciójáról. A kutatók rámutatnak, hogy olyan genetikai markereket szelektáltak, amik gyorsan fejlődtek és a legjobban alkalmazkodtak a legutóbbi eseményekhez. Így a jövőbeni tanulmányok, melyek olyan markereket alkalmaznak, amik lassabban fejlődtek, fényt deríthetnek régibb eseményekre.

(Forrás: Floridai Természettudományi Múzeum: https://www.floridamuseum.ufl.edu/)