Meglepő dolgok, amit őseink tettek több ezer évvel ezelőtt

Az emberi evolúció története összetett és kanyargós. Egy olyan családfát jelöl, amelynek ágai sok évezreden és kontinensen át húzódnak, gyakran váratlan módon. Nem véletlen, hogy a tudósok még mindig kutatják, milyenek lehettek ősi rokonaink, és hogyan alkalmazkodtak a különböző tájakon való élethez. Néha ezeket a módszereket kifejezetten furcsának tarthatjuk.

Baseball-labda méretű gömböket készítettek

Ezek a mészkőgömbök ősi rokonaink egyik legkevésbé ismert tárgyai. Úgy tűnik, hogy évmilliókkal ezelőtt szándékosan hozták létre őket, de nem igazán tudjuk, miért. A 2023-as év elején a kutatók

százötven darab 1,4 millió évvel ezelőtti szferoidot (gömbös és pedig többnyire aprón gömbös, sugarasan rostos kiválások valamely vulkáni kőzetben) vizsgáltak meg, amelyek a mai Izraeltől északra fekvő lelőhelyről származtak.

Baseball-labda méretű gömböket készítettek Forrás: Muller et al.

Ezek az érdekes tárgyak zavarba ejtették a kutatókat, és néhányan azt is felvetették, hogy talán más tevékenységek „véletlen melléktermékei" lehettek. Egy nemrégiben készült tanulmányban ezért háromdimenziós elemzési módszereket alkalmaztak a gömböcskék gyűjteményén, majd megállapították, hogy

előre megfontolt redukciós stratégiával készítették őket.

Ez azt jelenti, hogy szándékosan és nem véletlenül jöttek létre. Azt azonban nem tudták kitalálni, hogy miért alkották ezeket a gömböket. Korábbi tanulmányok szerint a homininok valószínűleg szerszámokat próbáltak ilyen módon készíteni, de ez még mindig vita tárgyát képezi a tudományos társadalomban.

Eszközminiatürizálással gyarmatosították az esőerdőket

A miniatürizálás nem csak egy új keletű trend, hanem egy új tanulmány szerint 45 ezer évre visszatekintő, ősi gyakorlat. A Srí Lanka-i esőerdők vadászó-gyűjtögető társadalma a hatékonyabb vadászat és táplálékszerzés érdekében sajátította el ezt a technikát.

A Srí Lanka-i esőerdők vadász-gyűjtői miniatűr kőszerszámokat és csontlövedékeket használtak a sikeres vadászat érdekében

– derült ki egy idén megjelent tanulmányból, amit a ZME Science online tudományos portál idéz.

Trópusi esőerdő Szumátrán. Forrás: Opiliones Wiki - Fandom

A kutatók Srí Lanka egyik leghíresebb régészeti lelőhelyéről, a Kitulgala Belilena barlangból, származó, számos kőszerszámot tartalmazó leletet találtak. Megállapították, hogy az emberek negyvenötezer és nyolcezer évvel ezelőtt következetesen népesítették be ezt az esőerdővel borított területet, ahol miniatűr kőeszközöket gyártottak.

A kavicsokat vagy köveket a patakokból gyűjtötték be a feldolgozás előtt, majd egy sziklaüllőre helyezték, ahol kalapácskővel ütögették a formázáshoz.

A kisméretű darabkákat ezután lövedékekhez használhatták fel. A szakemberek szerint ez a viselkedés a fenntarthatóság és az ökológiai egyensúly mély megértéséről tanúskodik.

Neandervölgyiek és gyenyiszovaiak

Az év elején talált ősi fogak egy évszázados gyűjteménye arra utal, hogy a Franciaország és Nagy-Britannia közötti szigeteken a neandervölgyiek és a modern emberek vegyes populációja élt. Ez a felfedezés tovább erősíti a már meglévő bizonyítékokat, amelyek arra utalnak, hogy a történelem során többször is előfordult „keveredés" e két csoport között.

Ez a „kereszteződés" a tudósok szerint nem lehetett ritka esemény: jóval inkább több ezer éven át és különböző régiókban zajló kölcsönhatások sorozata.

Ennek eredményeként a legtöbb mai, nem afrikai származású ember kis százalékban neandervölgyi DNS-t hordoz. Egyes populációkban, különösen Óceániában és Ázsia egyes részein, a gyenyiszovai DNS is jelentős mértékben jelen van.

Egy neandervölgyi koponyája Forrás: AFP/Stephane De Sakutin

Ez a genetikai örökség nem csupán egy történelmi lábjegyzet; gyakorlati következményei vannak napjainkra nézve.

Például az általunk hordozott neandervölgyi és gyenyiszovai gének némelyike befolyásolja immunrendszerünket, míg mások bőrünket és hajunkat.

Szakemberek azt feltételezik, hogy a neandervölgyiek körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt tűntek el, ami egybeesik a modern ember Afrikából való megjelenésével. A kettő között azonban jelentős átfedés van. A kutatók között uralkodó konszenzus szerint a neandervölgyiek és a modern emberek legalább ötezer évig éltek együtt, és többször is keresztezték egymás útját.

Műtéteket is végeztek

A régészek az év elején felfedeztek egy 31 ezer éves temetést, amelyben egy fiatal felnőttet temettek el, akinek hiányzott a bal lábának alsó része. Megállapították, hogy

a végtagot nem állatok rágták le, vagy vágták le más emberek egy konfliktus során.

Ehelyett úgy tűnik, hogy egy műtét, egy szándékos orvosi beavatkozás nyoma, ami a szakemberek szerint arra utal, hogy az operációk jóval régebbiek, mint azt a tudósok eddig vélték.

31 ezer éve műtéteket is végeztek már Forrás: SchisCom

Az itt eltemetett egyén lábát egy szikla, bambusz vagy tengeri kagyló éles pereméből készült szerszámmal vághatták le

– magyarázták a tudósok. – Ezt követően valószínűleg megetették, megfürdették és kitisztították a sebeit.

Hozzátették: mindez arra utal, hogy a műtét sikeres volt, mivel a fiatal felnőtt nem szenvedett fertőzéstől, és úgy tűnik, a műtét után még legalább hat-kilenc évig élt.

Ágyakat készítettek több százezer éve

A Dél-Afrika és Szváziföld között fekvő, történelmileg gazdag Határ-barlangban a régészek kétszázezer éves ágyakat találtak. A barlang hátsó részén, a hamurétegeken, „stratégiailag" kiemelt helyeken helyeztek el három ősi, fűből készült fekvőhelyet.

Ezek felfedezése a korai emberek innovatív megközelítését fedi fel a kényelmes élet és a kártevők elleni védekezés terén.

A Border-barlang Dél-Afrika és Szváziföld határán mélyen a hegyekbe nyúlik. Forrás: https://www.sciencemag.org/news/2020/08/world-s-oldest-camp-bedding-found-south-african-cave

A hamu természetes rovarriasztóként szolgálhatott és rávilágít arra, hogy az akkori emberek mennyire jól ismerték a környezetüket. A további érdekes leletek közé tartoznak a tűzgyújtás jelei, valamint a rovarriasztó tulajdonságairól ismert tarchonanthus (kámforbokor) használata, ami

az egészségügyi és higiéniai gyakorlatok kifinomult ismeretére utal.

Az ágyak építéséhez használt fű nem volt közvetlenül látható, így a kutatóknak nagyítást és kémiai elemzést kellett alkalmazniuk az azonosításához. Bár elismerték, hogy nem tudhatják biztosan, az emberek ténylegesen itt aludtak-e, az viszont tény, hogy rengeteg fűanyagot szándékosan vittek be a barlangba, ami viszont arra utal, hogy nagy ennek a valószínűsége.