Az ELTE közleménye szerint Miklósi Ádám által vezetett Etológia Tanszék kutatói több mint húsz éve kutatják a családi kutya kognitív képességeit, főként az emberrel való együttműködése során.
Faragó Tamás 2006 óta foglalkozik a kutyák vokális kommunikációjával.
A 2024-ben induló kutatást a tanszéken kezdik meg, ahol Faragó Tamás előtt Kubinyi Enikő és Andics Attila is nyert korábban ERC támogatást az utóbbi 6 évben, ami egyedülálló eredmény ezen a területen.
Faragó Tamás az ELTE közleményében kiemeli, hogy a vokális tanulás leegyszerűsítve az a képesség, ahogy módosítani tudjuk a hangadásainkat egy külső hangminta alapján. Ennek legösszetettebb formája a hangutánzás és olyan hangok produkálásának képessége, amik nem részei a veleszületett repertoárnak. A kutató hangsúlyozza, hogy
az ember legközelebbi főemlős rokonainál a vokális tanulásnak csupán néhány, egyszerűbb elemét figyelték meg eddig, így ennek a képességnek az evolúciós megjelenése az emberben mai napig rejtély.
A K9VocLearn nevű projektben ennek feltárására a kutyákat mint új modellfajt fogják vizsgálni, hiszen a háziasítás és később a fajtaszelekció során az emberi környezetben olyan, az emberhez hasonló pozitív szelekciónak voltak kitéve, mint a megnövekedett szociális tolerancia és kooperativitásra való hajlam, amelyek az embernél kulcsszerepet játszhattak a vokális tanulás megjelenésében - áll a közleményben.
A következő öt évben többek között feltérképezzük a kutyák hangrepertoárját, és az egyes hangadások egyedfejlődését
– részletezte Faragó Tamás. – Emellett megvizsgáljuk a vokális tanulási képességeiket, különös tekintettel a fajták és fajtacsoportok különbségeire.
Hozzátette: a cél az, hogy feltárják ez mennyire, és milyen módon függ össze a kooperációs képességekkel, a farkassal közös őstől való genetikai távolsággal, illetve az úgynevezett domesztikációs szindróma jellemzőinek előfordulásával, mint a rövidebb, gömbölyűbb fej, foltosodás, lógó fül, és kunkori farok.
Az eredmények által többet tudhatnak majd meg a szelekciós hatások jelentőségéről, a vokális tanulási képességek evolúciójáról,
vagyis az emberi beszéd kialakulásához szükséges képességek megjelenéséről.
Az ELTE közleményében hangsúlyozza, hogy a vizsgálatok fontos elemei lesznek a viselkedéstesztek mellett olyan, a tanszéken már sikerrel használt eljárások is, mint az agyműködés időbeli és térbeli jellegzetességét leíró, nem-invazív elektroenkefalográfia (EEG) és a funkcionális mágneses magrezonanciás képalkotás (fMRI), illetve a viselkedésgenetikai módszerek, valamint alkalmazzák a nagysűrűségű diffúziós optikai tomográfia (HD-DOT) elnevezésű technikát is, ami egy újabb, infravörös fényt használó agyi képalkotó megoldás.
Ennek a technikának a kutyán való alkalmazása még fejlesztés alatt van a tanszéken
– összegezte Faragó Tamás. – Mindezek mellet a Citizen Science lehetőségeit bevetve szeretnénk az adatgyűjtésbe bevonni a gazdák széles körét hazai és nemzetközi szinten egyaránt.
Az ERC csütörtökön közzétett közleménye szerint összesen 308 kutató nyerte el az ERC 2023-as Consolidator Grants támogatását, ők összesen 627 millió eurós (több mint 238 milliárd forint) támogatásban részesülnek.
Hozzátette: tovább erősítik a tanszéki bioakusztikai kutatásokat, és új, gépi tanulásos módszerek bevonásával is bővítik a lehetőségeket.
Az Európai Kutatási Tanács (ERC) működteti az Európai Unió legnagyobb, felfedező kutatásokat támogató pályázati rendszerét.
Az ERC Grant egyéni kiválósági pályázata a kutatói életpályához igazodva Starting, Consolidator és Advanced kategóriában pályázható meg. Az ERC Consolidator Grant a kutatási pálya felívelő szakaszában támogatja a kutatókat, azaz azoknak pályázható ez a támogatás, akik nemzetközileg elismert kutatómunkával, saját kutatócsoporttal és programmal rendelkeznek.
A támogatás célja, hogy az ERC időszak végére a vezető kutató az adott tudományterület egyik vezető szellemi műhelyévé erősítse kutatócsoportját.
(MTI)