A PRX Life magazinban publikált dolgozatukban a kutatók leírják, hogy analizálták az egysejtű algák és a spermiumsejtek mozgását, hogy többet megtudjanak arról, hogyan mozognak olyan könnyen a folyadékban.
Newton harmadik mozgástörvénye kimondja, hogy minden hatásnak van egy ugyanolyan nagyságú ellentétes hatása.
A kutatók megfigyelték, hogy vannak algák és spermiumsejtek, amik úgy tűnik, hogy a folyadékukban kevesebb erőfeszítéssel haladnak át, mint ahogy kellene. Az ilyen folyadékok általában viszkózusak, ami azt jelenti, hogy viszonylag jelentős erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy keresztülússzanak rajta. A kutatók mikroszkóp alatt tanulmányozták a Chlamydomonas algae alga és az emberi hímivarsejtek mozgását. Mindkét organizmus ostort használ a mozgáshoz. A hajszálszerű vékony függelékek hullámszerűen mozognak, és hatékonyan tolják, illetve húzzák keresztül a sejteket a környező folyadékukon.
Az ilyen mozgásnak a folyadékból ellenreakciót kellene kiváltani Newton harmadik törvénye alapján, ami nagyban lassítaná a haladást. De nem ezt történik.
A spermiumsejt úszás közben úgy mozgatta az ostorát, ahogy várták. De a kutatók felfedezték hogy az ostor sajátos módon körkörösen mozog, így a spermiumsejt nem sok energiát veszít a folyadékban, a csapat által "furcsa rugalmasságnak" nevezett jelenség miatt. Az ostor a folyadékból származó igénybevételre úgy reagált, hogy apró távolságokra elhajolva képes volt elhárítani az egyenlő nagyságú, ellentétes irányú reakciót, és így megtartotta a sejt energiáját.
(Forrás: https://phys.org/)