Ezért jelentős Krausz Ferenc Nobel-díjjal kitüntetett felfedezése

Krausz Ferenc
Vágólapra másolva!
A Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L'Huillier által kidolgozott, Nobel-díjjal elismert attoszekundumos technikától a következő években több területen, így például a biológiában is tudományos áttörések várhatók - hangsúlyozta Szabó Gábor akadémikus.
Vágólapra másolva!

A világon a legtöbb attoszekundumos forrás Szegeden működik

Az ELI ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source) szegedi lézeres kutatóközpont ügyvezetője elmondta, hogy ezzel a technikával rendkívül rövid fényimpulzusokat lehet előállítani, ez tekinthető egy olyan "vakunak", mellyel a leggyorsabb folyamatokat, így az elektronok mozgását ki lehet merevíteni. Az, hogy mi történik ezen a rendkívül rövid időskálán, nemcsak a fizika, hanem az élettudományok számára is fontos lehet - mutatott rá a fizikus.

Krausz Farenc az idei év egyik fizikai Nobel-díjasa Forrás: MTI/EPA/Szilágyi Anna

A világon a szegedi ELI ALPS-ban működik a legtöbb attoszekundumos forrás, szám szerint öt.

Ezek felhasználásával több területen, így például a biológiában is tudományos áttörések várhatók - közölte az akadémikus. Szabó Gábor felidézte, hogy Szent-Györgyi Albert már az 1960-as években írt egy könyvet a szubmolekuláris biológiáról, amelyben a többi közt azzal is foglalkozott, hogy egy egész dimenzió hiányzik tudásunkból az életjelenségek megértéshez.

Szent-Györgyi Albert kísérletezés közben Forrás: Wkimedia Commons

Az életjelenségeknek nem lehet magyarázata a molekulák, de még az atomok mozgása sem, ismerni kellene az elektronok mozgását is. Erre a kérdésre ma az attoszekundumos lézerek kínálhatnak megoldást - mondta.

Krausz Ferenc Magyarországon kezdte el a tudományos pályafutását

A professzor kitért arra, hogy Krausz Ferenc Magyarországon kezdte tudományos pályafutását mint lézeres kutató, majd hamar Bécsbe került és ott is doktorált, majd 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki. Már az 1990-es évek második felében

nemzetközi hírnevet hoztak neki nagyon rövid impulzusú lézerek fejlesztése terén elért eredményei,

ezekhez olyan tükröket használt, melyeket magyar kutatók fejlesztettek, majd 2001-ben jelent meg első publikációja az attoszekundumos lézerekről.

Krausz Ferenc Forrás: MTI/EPA/Szilágyi Anna

Ma is ELI ALPS-ban működik az a laboratórium, ahol Krausz Ferenc korai rákdiagnosztikát szolgáló molekuláris ujjlenyomat csoportja dolgozik - emelte ki az ügyvezető.
Az idei fizikai Nobel-díjasok közül Anne L'Huillier is szorosan kötődik a szegedi kutatóközponthoz.

Stockholm, 2023. október 3. 2014. október 8-án Stockholmban készített kép Anne L'Huillier francia fizikusról. Anne L'Hullier 2023. október 3-án az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért Krausz Ferenccel és Pierre Agostinivel megosztva kapta az idei fizikai Nobel-díjat a stockholmi Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése szerint. MTI/AP/TT Hírügynökség/Bertil Ericson Forrás: MTI/AP/TT Hírügynökség/Bertil Ericson

A kutató hosszú éveken át az ELI tudományos tanácsadó testületének tagja volt, komoly munkát és energiát fektetett a központ fejlesztéséről szóló tervek véleményezésébe - mondta Szabó Gábor.