Különleges római katonák nyomaira bukkantak

Vinolanda
A régészek a batavi germán törzs római katonai egységének nyomaira bukkantak
Vágólapra másolva!
A római kori Vinolandában ásatásokat végző, önkéntes régészek feltárták a batavi névre hallgató, a rómaiak által alkalmazott egyik katonai egység jelenlétét és használati tárgyait. Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, Vindolanda (magyarra fordítva „fehér mező" vagy „fehér láp") egy római segédállomás volt Hadrianus falának közelében, amely a Stanegate nevű főútvonalat őrizte.
Vágólapra másolva!

Vindolandán nem kevesebb mint kilenc erődítményt építettek fából vagy kőből időszámításunk szerint 85 és 370 között, létrehozva ezzel Nagy-Britannia egyik legösszetettebb régészeti lelőhelyét és a határmenti élet egyedülálló kulturális örökségét.

Vindolanda ma folyamatosan aktív régészeti lelőhely, ahol a korábbi ásatások során több ezer tökéletesen megőrződött cipőt, textíliát, fatárgyat és a vindolandai táblákat (a legrégebbi fennmaradt dokumentumok Nagy-Britanniában, amelyek az 1. és 2. századból származnak) tárták fel.

A közelmúltban végzett ásatások során a tudósok egy rézötvözetből készült oroszlánfejes pálcát találtak itt, amely a 90 és 105 közötti időszakra datálható, amikor a batavi 9. kohorsza Vindolandában állomásozott, amely egy körülbelül ezer fős vegyes gyalogsági és lovassági egység volt, amely a Rajna torkolatához közeli régióból származott, a mai hollandiai Nijmegen városának közelében.

A régészek a batavi germán törzs római katonai egységének nyomaira bukkantak Forrás: Vindolanda Trust

Batavi katonák először a 43-as hódítás idején kerültek Britanniába, akik a mai Angleseyben található Ynys Monnál is harcoltak, ahol kétéltű támadással támadták meg a druidák erődítményét.

A batavi egy ősi germán törzs volt, amely a modern holland Rajna-delta környékén élt a rómaiak által Bataviának nevezett területen a Krisztus előtti 1. század második felétől a harmadik századig. A név több,

a rómaiak által alkalmazott katonai egységre (más néven kohorszra) is vonatkozik, amelyek eredetileg a batavi-ak között nőttek fel.

A vindolandai ásatások során a szakemberek egy csontmarkolatú kést is találtak (amely körülbelül ugyanabból az időszakból származik, mint a batavi leletek), egy mortarium íjból származó csontlemezt (amely arra utal, hogy azt ólom- és rézötvözet felhasználásával javították), egy több száz diófélét (főleg mogyorót) tartalmazó gödröt (amely 105-108-ból származik), valamint egy nyulat ábrázoló samiai kerámiát.

Ebben az ásatási szezonban kezdődött el egy úttörő, ötéves projekt is,

amelynek célja a római Magna feltárása, amely egy Hadrianus fala előtti erődítmény volt, és amelyet a Maiden Way római út és a Stanegate kereszteződésének védelmére építettek.

– mondta Dr. Andrew Birley, a Vindolanda Charitable Trust ásatási igazgatója a HeritageDaily online tudományos portálnak. – A projekt létfontosságú, mivel egy olyan időszakban valósul meg, amikor a gyorsan változó éghajlat pusztító hatással van a legértékesebb eltemetett régészeti lelőhelyek megőrzésére is.

Hozzátette: ez veszélyeztetheti a múlt feltárására és megértésére irányuló jövőbeli képességeiket.