Nőhet a természeti katasztrófák gyakorisága, de fel tudunk rá készülni

Szeged két napra a klímaváltozás és a természeti veszélyek kutatásának fővárosává vált - tájékoztatta szerkesztőségünket pénteken a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). Az intézmény Geoinformatikai, Természeti- és Környezetföldrajzi Tanszéke nemzetközi konferenciát és workshopot szervezett „Natural Hazards and Climate Change" címmel, amelyen nemcsak a földrengések, aszályok és árvizek összefüggéseit, de a klímaváltozás népegészségügyi és járványügyi hatásait is vizsgálták.

Több ilyen eseményre kell a jövőben számítanunk?

Ahogy arra a közlemény emlékeztet, a közelmúltban számos természeti katasztrófa híre járta be a sajtót, a tavalyi országos aszály, a februári törökországi földrengés, vagy a nemrég halálos áldozatot is követelő porviharok kapcsán.

A klímaváltozással egyes természeti katasztrófák kialakulásának gyakorisága nőhet, és ez sok esetben az emberi életet és az emberi egészéget is veszélyeztetheti.

Több ilyen eseményre kell a jövőben számítanunk? Előre jelezhető ezek kialakulása? Fel lehet minderre társadalmi szinten készülni? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a konferencia, négy kontinens mintegy 100 szakemberének részvételével.

Árvíz Szentendrénél Forrás: Bakó Gábor/Interspect Kft

A klímaváltozás kritikus méreteket ölt, és veszélyezteti többek között a hegyvidéki ökoszisztémákat is, amelyek hazámban és globálisan is rendkívül jelentősek

– mondta az esemény díszvendége Talantbek Kushchubekov, Kirgizisztán magyarországi nagykövete, akinek hazájában szintén súlyos gondokat okoz a klímaváltozás. – A hegyvidéki régiók adnak otthont a világ 34 biodiverzitás-hotspotja közül 25-nek; az emberiség felének édesvízi erőforrást jelentenek – például Kirgizisztánban, ahol több mint 8000 gleccser táplálja az édesvízkészleteket és a régió főbb folyóit.

Hozzátette: a Kirgiz Köztársaság függetlensége óta mindig is támogatta a fenntarthatóságot.

Befolyásolni tudjuk a klímaváltozáshoz kapcsolódó problémákat

A szervezők részéről Dr. Sipos György, az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék tanszékvezetője hangsúlyozta, hogy a szegedi földrajzoktatás 100. évfordulóját ünnepelik.

Itt Szegeden pontosan ismerjük a természet erejét: 144 évvel ezelőtt ugyanis a Tisza, szeretett folyónk gyakorlatilag az egész várost elpusztította

– magyarázta Dr. Sipos György. – A szegedieknek azonban sikerült újjáépíteni, újjáéleszteni és a város minden eddiginél szebb lett.

Elkerülhetetlenek az aszályos időszakok Forrás: Szent István Egyetem

A szakember szerint a földrajz összetett tudomány, amely képes megérteni és szintetizálni az egymással összefüggő adatokat, ami alapján akár jövőbeli folyamatokat is előre tud jelezni. Úgy véli, hogy azáltal, hogy sikeres együttműködést kezdeményeztek a tudósok, az érintettek és a társadalom között, így talán

nemcsak elszenvedni, de befolyásolni is tudjuk majd a ránk váró, klímaváltozáshoz kapcsolódó problémákat.

A konferenciát az árvizek, földrengések, aszályok mellett jelentős részben az egészségügyi vonatkozásoknak szentelték, hiszen – ahogy azt a közlemény hangsúlyouta – például a járványok kialakulása vagy az egyre gyakoribb hőhullámok során jelentkező hőstressz az emberiséget fenyegető természeti veszélyek sorába illeszkedik, és a klímaváltozás nem kis részben ráerősít e veszélyek nagyságára.

Összedőlt lakóház romjai előtt sír egy asszony a dél-törökországi Hatay tartományban lévő Iskenderunban 2023. február 7-én. Előző nap hajnalban több erős földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét, a legnagyobb rengés egyes mérések szerint a 7,8-as erősséget is elérte Forrás: MTI/EPA/Erdem Sahin

A szakemberek ezért is azt vizsgálják, hogy a földrajz és a földtudományok térbeli látásmódja és kutatási eszközkészlete miként hasznosítható a népegészségügy terén.

A kétnapos konferencia szervezői remélik, hogy sikerül felhívni a figyelmet a nemzetközi tudóstársadalmon keresztül arra, hogy a szemléletváltással és összefogással lehet mérsékelni az egyre fokozódó és népegészségügyi szempontból erősödő természeti veszélyek hatásait.