Dekódoltak egy elveszettnek hitt kánaáni nyelvet

kánaán
Agyagtáblán dekódolták az elveszettnek hitt kánaáni nyelvet
Vágólapra másolva!
A kutatók megfejtettek egy elveszettnek hitt kánaáni nyelvet, amelyet két agyagtáblára írtak négyezer évvel ezelőtt. A táblákat az 1980-as években fedezték fel Irakban: az egyik egy angliai magángyűjteménybe került, a másik pedig az Egyesült Államokban található Jonathan és Jeanette Rosen ékírásos gyűjteményébe.
Vágólapra másolva!

Az egyelőre nem világos a tudósok előtt, hogy a táblák hogyan kerültek nyugatra, de valószínűleg az iráni-iraki háború idején, 1980 és 1988 között találták meg őket. Mindkét tábla az úgynevezett amoriták, egy ókori, északnyugati sémi nyelvű, levantei nép ismeretlen nyelvén rögzített mondatokat és kifejezéseit rejti, akik Mezopotámia déli részének nagy részét is elfoglalták.

A mondatokat óbabiloni ékírással írták, az akkád nyelv óbabiloni dialektusában írt fordítások mellett (amelyet a 19. század közepén fejtettek meg), így a szakemberek először tudták elolvasni ezt az ismeretlen nyelvet.

A táblák lényegében a Rosetta-kőhöz hasonlítanak, ahhoz a sztéléhez, amelyre egy, az egyiptomi Memphiszben, a Ptolemaiosz-dinasztia idején kiadott rendelet három változatát írták fel. A Rosetta-kő felső és középső szövegei óegyiptomi nyelven, hieroglifikus, illetve demotikus írásmóddal készültek, míg az alsó szöveg ógörög nyelven, így a Rosetta-kő kulcsfontosságú az egyiptomi írásmód megfejtéséhez.

Agyagtáblán dekódolták az elveszettnek hitt kánaáni nyelvet Forrás: Rudolph Mayr - Rosen Collection

Manfred Krebernik és Andrew R. George már 2016 óta elemzik a táblákat, ám tanulmányuk eredményeit csak most tették közzé a Revue d'assyriologie et d'archéologie orientale (Asszirológiai és keleti régészeti folyóirat) című francia szakfolyóirat legújabb számában.

A nyelvtant és a szókincset vizsgálva azt is megállapították, hogy az elveszettnek hitt nyelv a nyugat-sémi nyelvcsaládba tartozik,

amelybe a héber és az arámi is.

– jegyezték meg a kutatók, amit a HeritageDaily online tudományos portál idéz. – A kézírásuk kellően hasonló ahhoz, hogy azt sugallja, hogy akár ugyanannak az írástudónak a munkáit is rejtheti.

Az első szöveg tartalma istenségek, csillagok és csillagképek, ételek és ruházati tárgyak nevét írja le. A második szöveget teljes egészében a társadalmi érintkezésből vett kétnyelvű mondatoknak szentelték.

Az alkam ana ṣ ē r ī – ya, tehát „gyere ide hozzám" kifejezés jelenléte az első szöveg vége fel, illetve az alkam, vagyis „gyere ide" szöveg megjelenése a második szöveg elején a szakemberek szerint arra utalhat, hogy az utóbbi egy folytatásos dokumentum, és tovább erősíti azt az érvet, hogy a táblák ugyanazon személy munkái lehetnek.