Robotok és szigetemelés menthetik meg a Nagy-korallzátonyt

A Nagy-Korallzátony egy részlete

Egy tudósokból álló nemzetközi kutatócsoport formabontó eszközökkel dolgozik azon, hogy megmentse a Nagy-korallzátonyt – a Föld leggazdagabb fajú életközösségét, amely több mint 2.000 km hosszan terül el, összesen 34,4 millió hektáron. Mérete miatt még az űrből is látszik, de fontossága ennél is kiemelkedőbb: a korallzátonyoktól a tengeri élőlények 50%-a függ, és ezek az élőlények állítják elő bolygónk oxigénállományának felét. Az elmúlt két évtized során a zátony fele elpusztult, de a tettre kész tudósok talán még megmenthetik az ott élő több mint 9.000 fajt a pusztuástól. Munkájukat dokumentumfilmen rögzítették, amely A Nagy-korallzátony világa címmel január 8. vasárnap 17:30-tól kerül a Viasat Nature természetcsatornára.

Szigetemelés a zöld teknősökért

A zöld teknősök populációja az utóbbi időben vált veszélyeztetetté: a globális felmelegedés következtében utódaik az elmúlt két évtizedben teljesen „elnőiesedtek", azaz több mint 99%-uk nőstényként jött világra, amely nagyban megnehezíti a reprodukciót.

A zöld teknősök (Chelonia midas) állományát komoly veszély fenyegeti Forrás: Anadolu Agency via AFP/2022 Anadolu Agency/Stringer

Emellett a Nagy-korallzátony zöld teknősei azért is veszélybe kerültek, mert az egyik frekventált fészekrakó helyük, a Raine-sziget elkezdett süllyedni.

Agykorall a Nagy-korallzátonyon Forrás: Photononstop via AFP/Photononstop/Roberto Rinaldi

Ennek megmentéséért a neves ausztrál tengerbiológus, Richard Fitzpatrick által vezetett csapat mesterségesen,

a partvonal feltöltésével és kiszélesítésével próbalja kiemelni a szigetet a tengerből.

Ha sikerrel járnak, az egész világ számára követendő példát állítanak.

Gyilkos robotok a korallpusztító tengericsillag ellen

Több mint egymilliárd ember élelmezése függ a zátonyoktól, amelyek nélkül a világ tengeri és partmenti élővilágának felét kihalás fenyegetné. A problémát részben itt is a globális felmelegedés jelenti, ám egy veszélyes ragadozófaj is felel a korallállomány jelentős megcsappanásáért.

A korallzátonyok a világtenger legszínesebb és legérzékenyebb ökoszisztémái Forrás: Maoz Fine

A töviskoronás tengericsillag egy olyan falánk tüskésbőrű, amely korallal táplálkozik. Korábban megpróbálták már megtizedelni az állományát,

de ez az élőlény elképesztő regenerálódásra képes

– olyannyira, hogy egy megmaradt kis testrészéből egy egészen új tengeri csillag fejlődhet ki. Így lett végül egyer több belőlük.

Korallokkal táplálkozó töviskoronás tengericsillag Forrás: Biosphoto/Jeffrey Rotman / Biosphoto/Jeffrey Rotman

Állományuk jelenleg többmilliósra tehető, és minden egyes példány napi egy lábnyi ( valamivel több, mint 30 centiméternyi) korall elpusztítására képes.

Egy új technológiai eszköz azonban véget vethet talán a rombolásuknak:

a RangerBot olyan vízalatti drón, amely 99%-os biztonsággal azonosítja be a töviskoronás tengericsillagot, amit aztán a robotkar a végén lévő tűvel, egy csak nennek a fajnak kifejlesztett halálos méreggel injekcióz be.

A Nagy-Korallzátony egy részlete Forrás: Imaginechina/Stringer - Imaginechina/Stringer

A dokumentumfilm szemlélteti Richard Fitzpatrick csapatának munkáját, így azokat a hipermodern technológiákat is, amelyek talán megmenthetik a világ egyik legfontosabb élőhelyét és a világörökség részét.

(Forrá: Viasat Nature)