Ezért semmisült meg mára a magyar erdőssztyeppek nagy része

Az erdők és gyepek Eurázsiában való együttélését vizsgálták osztrák és amerikai kutatókkal közösen az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Vegetációökológiai Kutatócsoportjának munkatársai.

Fokozatosan csökken a csapadék mennyisége

Magyarország természetes növényzetének jelentős részét erdőssztyepp képezi, míg tőlünk nyugatra ez az életközösség rendkívül ritka, csupán Ausztria és Csehország néhány pontján található meg. Az ökológusokat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy Magyarországon miért nem zárt erdőket vagy füves területeket találunk, hanem a kettőnek a keverékét. E jelenség okára kereste a magyarázatot a nemzetközi kutatócsoport.

Az eredményeket összefoglaló publikáció a Biological Rewiew tudományos szakfolyóiratban jelent meg

– olvasható az ELKH szerdai közleményében.

Természetes lékdinamika idős mecseki tölgyesben (Fotó: Gálhidy László) Forrás: Origohttps://elkh.org/hirek/a-termeszetes-bolygatast-utanzo-erdogazdalkodast-javasolnak-az-ok-kutatoinak-kozremukodesevel-keszult-nemzetkozi-tanulmany-szerzoi/

A közlemény szerint a Közép-Európától egészen Oroszország távol-keleti részéig húzódó erdőssztyeppek öve átmenetet képez a zárt lombú erdőségek és a nyílt füves puszták között.

Az erdőssztyepp a magasból nézve egy óriási mozaikhoz hasonlít, amelyet kisebb-nagyobb erdőfoltok alkotnak különféle gyepekkel.

Mint írják, az erdőssztyeppek létrejöttének megértéséhez a szakemberek először számos környezeti tényező közül csak az átlagos éghajlatot vették figyelembe. Enyhe éghajlati körülmények között, ahol bőséges a csapadék, és nincsenek hőmérsékleti szélsőségek - így Nyugat- és Észak-Európa jelentős részén is -, erdő alkotja a természetes növényzetet.

Az eurázsiai kontinens belseje felé haladva fokozatosan csökken a csapadék mennyisége, és egyre nagyobb az éves hőmérsékleti ingadozás.

Mindez kedvezőtlen az erdők számára, így itt a gyepek kerülnek előnybe. Az átlagos éghajlatot figyelembe véve, a kettő mozaikjából álló életközösség létrejöttére mindez még nem ad magyarázatot - hangsúlyozzák a közleményben.

Az erdők és gyepek arányát jelentősen befolyásolják a tűzesetek

A kutatás következő lépésében az átlagos éghajlat változatosságát vették figyelembe. A szokatlanul csapadékos évek vagy évtizedek a fás növényzet terjedésének kedveznek, és magányos fák vagy akár kisebb facsoportok is megtelepedhetnek a gyepek belsejében. Ahogy fogalmaznak,

ezzel szemben a szárazabb időszakok a gyepek számára előnyösebbek, és a kiszáradó fák helyét több helyen lágyszárú növényzet veheti át. Így alakul ki a kettő keverékéből álló mozaik.

A közlemény kitér arra is, hogy az erdőssztyeppek kialakulásának vizsgálatakor az éghajlat mellett a domborzati tényezőket és a talajviszonyokat is fontos figyelembe venni. Az északra tekintő domb- és hegyoldalak mindig hűvösebbek, párásabbak, amelyeket erdők borítanak, míg a délre néző lejtők több napsugárzást kapnak, melegebbek és szárazabbak, itt a gyepek uralkodnak. Az eredmény pedig az erdőssztyepp kialakulása.

Az erdősztyeppék eltűntek hazánkból Forrás/Illlusztráció: ELKH

Mint írják, az erdők és gyepek arányát jelentősen befolyásolják még a tűzesetek és a legelő állatok is.

Egy erős tűz a gyepeket alkotó lágyszárú növényeket és az erdőket alkotó fákat egyaránt elpusztíthatja. Jelentős különbség azonban, hogy a gyepek megújulása rövidebb időt vesz igénybe, akár néhány hónap alatt helyreáll. A fák sokkal lassabb növekedése miatt viszont az erdő helyreállása évtizedekig, vagy akár évszázadokig is eltarthat.

A magyar erdőssztyeppek nagy része mára megsemmisült

A közlemény emlékeztet, hogy hasonlóan nagy jelentőségű a növényevő állatok hatása is. A füvek kiválóan alkalmazkodtak a legeléshez, és gyorsan újra kihajtanak. Ugyanakkor a fásszárúak esetében, ha az állatok egy magoncot egymás után többször lelegelnek, akkor az elpusztulhat, vagy lelassul a növekedése és nem tud kifejlett fává válni.

A legelő állatok az erdő-gyep arányt mindenütt jelentősen módosíthatják, de különösen fontos a szerepük az erdőssztyeppek viszonylag csapadékos északi és nyugati régióiban, így Magyarországon is.

Az erdőssztyeppek tartós fennmaradásában szerepet játszanak még azok a visszacsatolások, amelyek a meglévő mozaikos mintázatot stabilizálják.

Egy esetleges városi erdőtűz komoly kockázatokkal járhat, nemcsak az erdei ökoszisztémára, hanem a környező lakott területekre is veszélyt jelentve Forrás: DDNP

A magyar erdőssztyeppek nagy része mára megsemmisült.

Többségük a mezőgazdaság térhódításának esett áldozatul az elmúlt évszázadok során. Az éghajlatváltozás, az inváziós fajok terjedése és az elhibázott fásítási programok új kihívást jelentenek az erdőssztyeppek számára - összegez a közlemény.

(MTI