A világtörténelem egyik leghírhedtebb betegségét, a leprát két baktérium, a Mycobacterium leprae vagy Mycobacterium lepromatosis okozza. Ezek a mikrobák a fertőzés során károsítják a bőrt, az idegeket és más szöveteket.
A tévhitekkel ellentétben a lepra nehezen fertőz. A fertőzött személy testnedveivel való ismételt és túlzott érintkezés útján terjed; a baktériummal érintkezők 95 százaléka azonban nem betegszik meg, és a betegség modern gyógyszerek kombinációjával gyógyítható.
A baktérium a természetben a kilencöves tatuban (Dasypus novemcinctus) fordul elő. A mikroba és a gazdatest közötti kölcsönhatás tanulmányozása során a kutatók észrevették, hogy a parazita váratlanul képes eltéríteni és átprogramozni a sejteket.
Egy kísérlet során Samuel Hess, az Edinburgh-i Egyetem orvoskutatója és munkatársai 45 tatut fertőztek meg M. leprae baktériummal. Az állatok közül 13 ellenállt a fertőzésnek, így ezek máját összevetették 12 nem fertőzött egyedével.
Meglepő módon a leprás tatuk mája nagyobbra nőtt, miközben tökéletesen ellátta funkcióját. A májjal arányosan megnagyobbodott a keringés és az epevezeték is.
A májregenerálás pontos mechanizmusa nem ismert, de úgy tűnik, hogy az M. leprae átprogramozta a tatuk májsejtjeit, őssejt-szerű állapotba alakítva őket, így azok extra növekedésbe kezdtek anélkül, hogy bármilyen kóros hatás (hegesedés, fibrózis, daganat) jelentkezett volna.
Ha azonosítani tudjuk, hogy a baktérium hogyan növeszti a májat mint funkcionális szervet anélkül, hogy káros hatásokat okozna élő állatokban, akkor ezzel a tudással felvértezve biztonságos módon tudnánk regenerálni az öregedő, vagy károsodott máj szöveteit"
– magyarázta Anura Rambukkana, az Edinburgh-i Egyetem sejtbiológusa.
A kutatást jegyző tudóscsoport korábban kimutatta, hogy a lepra hasonló módon képes átprogramozni, és fiatalabb állapotba alakítani az idegrostok hüvelyét létrehozó Schwann-sejteket.
Ha sikerül megérteni, hogy miként regenerálja a lepra a májszöveteket, az krónikus májbetegek millióin segíthet a jövőben.