Öt ország dolgozik együtt a folyók és környezetük védelme érdekében

Dráva
A most megalakult Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum területe már meghaladja a 943 ezer hektárt
Vágólapra másolva!
Az UNESCO az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete amely, - többek között- a természetvédelem ügyét is igyekszik előremozdítani a tagállamokban, írja a hozzánk eljuttatott közleményében a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP). Ebből a célból jött létre a MAB (Man and the Biosphere) program, ami ma már nemcsak a természeti értékek, védett növény és állatfajok, természetes élőhelyek megőrzéséért dolgozik, hanem azon is, hogy hogyan lehet összehangolni az emberi tevékenységeket a természetvédelemmel.
Vágólapra másolva!

Jelenleg 134 országban 738 bioszféra rezervátum található, ebből 22 olyan, ami országhatárokon is átnyúlik. Magyarországon öt bioszféra rezervátum található, Aggtelek, Pilis, Hortobágy, Fertő-tó és végül

a legfiatalabb, a Mura-Dráva-Duna Határon Átnyúló Bioszféra Rezervátum, ami hazánk területén kisebb részben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, nagyobb részben a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén helyezkedik el.

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság bioszféra rezervátum létrehozásában és fenntartásában betöltött szerepéről számolt be.

A most megalakult Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum területe már meghaladja a 943 ezer hektárt Forrás: Duna-Dráva Nemzeti Park

– mutattak rá a szakemberek. – A történelem úgy hozta, hogy a közös természetvédelem jó időre lekerült a napirendről.

1996-ban létrejött a Duna-Dráva Nemzeti Park, amelynek határát több mint 160 kilométer hosszban az államhatár képezi, ahol ugyan az ország véget ér, de

az erdők, folyók folytatódnak a szomszédos országok területén, a vándorló halak vagy a táplálékot kereső madarak sem tisztelik az adminisztratív határokat.

A délszláv háború lezárultával megindult a kapcsolatkeresés a határon túli partnerek irányában és nemsokára egymásra talált a DDNPI és Duna-Dráva összefolyásnál található árteret kezelő Kopácsi-rét Természeti Park.

Ahogy arra a nemzeti park emlékeztett, a határon átnyúló együttműködésnek nagy lökést adott hazánk EU csatlakozásának előkészítése, amikor az előcsatlakozási alapból közös, horvát-magyar pályázatok valósultak meg, így például 4 drávai mellékág megnyitását hajtották végre és a Kölked községhez közeli Belső-Béda holtág horgászati infrastruktúráját is természetközelivé tették.

A heresznyei magaspart a Drávánál: kiemelt élőhelytípus egész Európában Forrás: DDNP

– magyarázták a szakemberek. – Ez nem elsősorban azért volt fontos, hogy új védelmi szintet vezessünk be, hanem hogy egy állandó együttműködési fórumot teremtsünk.

Horvát partnerekkel közösen elnyertek egy pályázatot, amelynek célja a Barcsi/Kriznicai Ó-Dráva vízellátásának javítása volt. Ez a 10 kilométer hosszú holtág azért is érdekes, mert hosszában húzódik rajta végig az országhatár és a tervezett vízszint emelést, vízvisszatartást csak úgy lehetett megvalósítani, hogy

az erre szolgáló zsilip és töltés Magyarország területéről indul és Horvátország területén ér véget.

A pályázat megvalósítása közben fogadták el a horvát-magyar bioszféra rezervátum pályázat, 2011-ben az UNESCO felvette a listára a közös bioszféra rezervátumot.

A három folyó, a Mura, a Dráva és a Duna nemcsak Horvátországot és Magyarországot köti össze, de Ausztria, Szlovénia és Szerbia is osztozik ezen a régión. Az országok természetvédelemért felelős szervei és a WWF civil szervezet közösen kidolgozták a nevezési anyagot a világ első ötoldalú, határon átnyúló bioszféra rezervátumra vonatkozóan.

A nevezést az UNESCO 2021-ben el is fogadta, így a Mura-Dáva-Duna Bioszféra Rezervátum keretében már 5 ország dolgozik együtt a folyók és környezetük védelme érdekében.

A szorosabb együttműködést következő lépésében holt- és mellékágak újulhatnak meg, ligeterdők válhatnak még természetközelibbé.