Áldozatait zombikká változtató horrorgombát termesztettek egy laborban

A Cordyceps nevű gomba arról hírhedt, hogy rovarok és más élőlények testéből táplálkozik. Eddig csak vadon volt megtalálható, egy kutatócsoportnak azonban sikerült laboratóriumi körülmények között is termesztenie.

A Cordyceps egy egzotikus gomba, úgy szaporodik, hogy spóráival megfertőzi a rovarokat. A spórák az állatok testében fejlődnek, és a gazdaállatból táplálkoznak. Ez az élősködés akkor ér véget, amikor a gomba teljesen kifejlődött, és termőtestet növeszt ki a rovarból, így az állat elpusztul.

A Cordyceps tehát félelmetes lénynek tűnik, de az ember számára hasznos lehet, ugyanis gyógyhatással rendelkezik;

egy kordicepin nevű vegyületet tartalmaz, ami vírus- és daganatellenes hatású.

Vadon nagyon nehéz fellelni, ezért laboratóriumban próbálták termeszteni, de az eddigi kísérletek nem jártak sikerrel.

A legnagyobb kihívás a megfelelő gazdaszervezet megtalálása volt. Korábban barna rizzsel próbálták helyettesíteni a rovarokat, de a kísérlet csődöt mondott, ezért Mi Kyeong Lee, a dél-koreai Chungbuk National University kutatója új vizsgálatba kezdett; azt próbálta kideríteni, hogy az élősködő mely ízeltlábúakat preferálja leginkább.

Forrás: Imaginechina via AFP/Mu yi - Imaginechina/Mu Yi

A kutatócsoport számos gerinctelent – többek között tücsköket, selyemhernyókat, szöcskéket, japán orrszarvúbogarakat, lisztkukacokat és virágbogár lárvákat – gyűjtöttek be, majd szándékosan megfertőzték őket a Cordyceps spóráival. A gombák két hónapig fejlődtek, a legnagyobb példányok a selyemhernyóbábok és a lisztkukacok testéből, míg a legkisebbek a szöcskékből és a ganajtúró-lárvákból nőttek ki. A gomba mérete ugyanakkor független annak kordicepin tartalmától. A legtöbb kordicepint a japán orrszarvúbogarak testéből kinőtt gombák tartalmazták.

A tudósok szerint nem a fehérje mennyisége, hanem a gerinctelen állatok zsírtartalma volt meghatározó a gomba termesztése során.

Azok a gombák tartalmazták a legtöbb kordicepint, amelyek magas olajsav-tartalmú rovarokban fejlődtek ki.

Az új eredmények – amelyek a Frontiers in Microbiology című szakfolyóiratban jelentek meg - a gyógygombák fenntartható termesztését is elősegíthetik.