Megtalálhatták Dobó egyik ágyúját az egri várban

Eger ostroma 1552-ben. Vízkelety Béla műve Franz Kollarž litográfiája alapján

A magyar történelem, a hódoltság korának ikonikus végvára, Eger még ma is szolgál meglepetésszámba menő felfedezésekkel. Az Egri Vár Facebook-oldal tudósítása szerint a vár legmagasabb pontján, az egykori délkeleti ágyúdombon végzett feltárás során bukkantak rá a régészek a hódoltság idejéből származó és különlegesen jó állapotban fennmaradt bronzból öntött nagy ostromágyúra.

Ez volt az az ágyúállás, ahonnan Dobó várkapitány pattantyúsai lőtték a török ostromlókat

A hódoltság koraként is szokás emlegetni a csaknem másfél évszázadig tartó oszmán-török megszállás időszakát, ami Buda 1541. augusztus 29-én csellel történt megszállásától az egykori magyar királyi székhely 1686. szeptember 2-i visszafoglalásáig, vagy másik megközelítés szerint a 17. század végi visszafoglaló háborúkat lezáró 1699-es karlócai békekötésig terjed.

Buda 1686-os ostroma egykorú festményen. Buda visszavívásával alkonyodott be végleg a magyarországi török uralomnak Forrás: Wkimedia Commons /Frans Hals

A 16. század első felét jellemző oszmán térhódítást Eger 1552-es török ostromának hősies visszaverése állította meg, csaknem fél évszázadra. Dobó István várkapitány és maroknyi védőserege Kara Ahmed pasa szultáni szerdár, valamint Hamid Ali pasa budai beglerbég 60-70 ezer fős, a Tiszántúl jelentős részét elfoglaló győzedelmes hadait a több mint egy hónapig elhúzódó ostromban sikeresen visszaverte, megszégyenítő vereséget mérve az elbizakodott oszmán hadra.

Eger ostroma 1552-ben. Vízkelety Béla műve Franz Kollarž litográfiája alapján Forrás: https://mki.gov.hu/hu/hirek-hu/evfortulok-hu/az-egri-hosnok-1552-ket-historia-tukreben

Az Eger körül letáborozott török sereg elleni küzdelemben kulcsfontosságú szerepet játszott a vár délkeleti végében1542 után emelt ágyúállás.

A vár legmagasabb pontjának számító ütegállást a külső várban álló Setét-kapu mellett emelték.

Amikor 1552. szeptember 17-én Ahmed pasa parancsára a török faltörő nehézlövegek, a zarbuzánok elkezdték a falak rombolását, a védők később csak Szép-bástyaként emlegetett mesterséges dombon felállított ágyúi innen viszonozták a tüzet.

Eger ostroma Barabás Miklós festményén Forrás: Fj Mol

A jó szemű magyar pattantyúsok (tüzérek) több török nehézlöveget is kilőttek, ami miatt a török tüzérségi parancsnok, a topcsi aga kénytelen volt hátrább vonatni a zarbuzánokat. A győzelem után, az 1560-as években az ágyúdombot megmagasították, a külső rézsűjét pedig kettős cölöppalánkkal erősítették meg.

Eger hős várkapitánya, Dobó István, aki 1552-ben megvédte a várat Forrás: Wikimedia Commons

De hiába erősítették meg a várat, a tizenötéves háború (1591-1606) idején 1596-ban Eger III. Mehmed szultán kezére került.

A török megszállók a vár bevétele után folyamatosan bővítették és erősítették a falakat,

hiszen Eger, mint a felvidék kapuja, stratégiai jelentőségű erősség volt a törökök számára is. Az ágyúdombot szintén megerősítették, Musztafa egri pasa idején az 1630-as évek végén kőből építették át az egész bástyát.

Extrém ritkák a most feltárthoz hasonló leletek

Evlia Cslebi, a 17. századi híres török utazó és krónikás az 1660-as években járt Egerben, aki útleírásában az ágyútoronyról is megemlékezett. Cselebi krónikája szerint a lőállásban húsz nehézlöveg állomásozott. Ezek egyike lehet az egykori ágyútorony helyén végzett feltáráson most előkerült, és szinte tökéletes állapotban fennmaradt löveg.

A most feltárt, és szinte tökéletes állapotban fennmaradt bronzból öntött lövegcső Forrás: Dobo Istvan Varmuzeum

A bronzból öntött ágyú több mint három méter hosszú, a csőfurata pedig 17 cm. Az ágyú mellett a régészek a lövegbe való 19 darab tömör vasból öntött gömbölyű lövedéket is találtak, amelyeknek egyenként 15-16 kilogramm a súlya. 91 évig tartó oszmán megszállás után Eger 1687 decemberében szabadult fel a török uralom alól.

Az egri vár bejárata Forrás: MTI/Faludi Imre

A Magyarország felszabadításában kitüntetett szerepet játszó Miksa Emánuel bajor választófejedelem 1687 júliusában egyik tábornokát, d'Oria altábornagyot küldte Eger elfoglalására.

A keresztény sereg azonban nem rendelkezett a törökök által rendkívül megerősített falak lerombolására alkalmas tüzérséggel.

Mivel az előző évben felszabadult Buda, az ostrom idején, az 1687. augusztus 12-én lezajlott második mohácsi vagy nagyharsányi csatában pedig Szári Szulejmán nagyvezír megsemmisítő vereséget szenvedett el Lotharingiai Károly herceg keresztény hadaitól, Eger török védői nem reménykedhettek semmilyen segítségben, illetve felmentésben.

Az 1687 augusztus 12-én lezajlott második mohácsi, vagy nagyharsányi csata vetett véget a magyarországi török uralomnak Forrás: PICTURE-ALLIANCE / AKG-IMAGES/USAGE WORLDWIDE, VERWENDUNG WELTWEIT/AKG-IMAGES

D'Oria altábornagy a török ütegektől biztonságos távolságra körbezáratta Egert a csapataival, és egyszerűen kiéheztette az oszmán védőiket. Az utolsó egri beglerbég, Rusztem pasa 1687. december 18-án adta át a várat d'Oria tábornoknak.

A várost visszafoglaló keresztény csapatok kezére kerültek a várban állomásoztatott török ágyúk is,

amelyekről 1690-ben részletes, és szerencsésen fennmaradt írásos leltár készült.

A feltárt ágyút a Rákóczi-szabadságharc idején áshatták el Forrás: Dobo Istvan Varmuzeum

A feltárást végző régészek szerint azt a löveget találták meg, amely az 1690-ből származó leltár szerint „ 30 fontos török ágyú, amelynek vége szétrepedt és ezért újra öntendő". A több mint négyszáz éves ágyú a Rákóczi-szabadságharc idején kerülhetett ismét a földbe, és igen nagy valószínűséggel ennek köszönhető, hogy szinte teljes épségében megmaradt.

A több mint három méter hosszú bronz ágyúcső "in situ", vagyis a feltáráskori helyzetében Forrás: Dobo Istvan Varmuzeum

Az elsődleges vélemények szerint az ágyút a 16. század végén önthették, így feltehetően részese lehetett Eger második, 1596-os ostromának. A lelet rendkívüli értékét nemcsak az ágyú kitűnő megtartása adja, hanem az is, hogy ebből a korból extrém ritkának számítanak az ehhez hasonló leletek.