Minden más emlősnél a peteérés vagy a szoptatás során alakulnak ki ideiglenes mellek. Alapvetően a tejtermelés a céljuk. Amint a tej elfogy, a mellek eltűnnek. De ez nem így van az emberek esetében; a nők mellei a pubertás során alakulnak ki, nem pedig a terhesség alatt. Tehát az evolúciónk egy bizonyos pontján valami megváltozott. Kérdés miért?
Tim Caro biológus például 1987-ben hét létező elméletet vizsgált meg. Az egyik szerint a mellek lehetővé tették a csecsemők számára, hogy édesanyjuk csípőjén kapaszkodva szopjanak, ezzel az anyák kezei szabaddá váltak, és több dolgot tudtak egyszerre csinálni. E teória ugyanakkor nem magyarázza, hogy a szoptatási szakasz befejezése után miért maradnak továbbra is ilyen nagyok a mellek.
Talán a legnépszerűbb elképzelést először Charles Darwin vetette fel, majd Desmond Morris zoológus vizsgálta meg 1967-ben megjelent "A meztelen majom" című könyvében. Ebben Morris arról írt, hogy a mellek valójában szexuális szimbólumok; amikor őseink elkezdtek felegyenesedve járni, a nemi szerveket már nehezebben lehetett észrevenni.
Ennek következtében a hímek nem tudtak dönteni a nőstény ivarérettségéről, viszont a nagyobb mellek már elegendő információt nyújtottak számukra.
Ez az elmélet tehát magyarázza, miért kezd el serdülőkorban növekedni a nők melle, azt viszont nem, hogy miért marad meg a menopauza után is.
A nők mellei sokkal több zsírszövetet tartalmaznak, mint más emlősfajok nőstényeinek mellei.
Ez azért fontos, mert a zsír kitölti a mellszövetet, és állandó formát ad a kebleknek.
Az állatok esetében a tejtől duzzadnak meg az emlők, és miután a szoptatás véget ér, elveszítik formájukat.
A nagy melleknek azonban nem csak előnyei, hátrányai is akadnak bőven. Az emberi mellek olyan nagyra nőhetnek, hogy hát- és mellkasi fájdalmat okozhatnak. Ezért dönt számos nő a mellkisebbítő műtét mellett. Az említett kellemetlenségek azonban eltörpülnek a rák jelentette veszélye mellett.
A statisztikák szerint a nők körében világszerte a mellrák az egyik vezető halálos rákbetegség. Évente nagyjából 1,5 millió nőt érint, csak 2015-ben 570 000 nő halt meg benne. Érdekesség, hogy több kutatás szerint a mellrák alig érinti más főemlősök nőstényeit. Ennek két oka lehet.
A rák gyakrabban fordul elő a gyorsan osztódó szövetekben. A sejtek születésekor és pusztulásakor, a sejtcikluson belül gyakran előfordul, hogy a DNS-javító mechanizmus hibát vét, az érintett sejt pedig kontrollálhatatlan, rákos sejtté válik.
Mivel az emlőszövetek gyors ütemben osztódnak, nagyobb lehetőség van a hibák elkövetésére.
Ez magyarázhatja, hogy miért csökkenti mindkét mell eltávolítása legalább 95 százalékkal a nők mellrákkockázatát.