Brutálisan nőtt az állatról emberre átterjedt járványos megbetegedések száma Afrikában

A picture taken on August 25, 2014 in Monrovia shows nurses wearing a protective suit escorting a man infected with the Ebola virus to a hospital in Monrovia. The United Nations vowed on August 23 to play a "strong role" in helping Liberia and its neighbours fight a deadly outbreak of Ebola in west Africa, which it said could take months to bring it under control. Liberia has been particularly hard hit by the epidemic that has swept relentlessly across the region since March, accounting for almost half of the 1,427 deaths. AFP PHOTO / ZOOM DOSSO

Az elmúlt évtizedben több mint 60 százalékkal nőtt az állatokról emberre átterjedt járványos megbetegedések száma Afrikában - közölte csütörtökön Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely szerint ez aggasztó jele lehet annak, hogy a jövőben egyre több állatról emberre terjedő betegséggel nézhetünk szembe, olyanokkal, mint például a majomhimlő, az ebola és a koronavírus.

Az emberre átterjedő állatbetegségek száma 2012 és 2022 között 63 százalékkal emelkedett az előző évtizedhez képest. Különösen nagy volt a kiugrás 2019 és 2020 között, amikor az állatoktól származó, később embert is megfertőző betegségek tették ki az összes jelentős közegészségügyi esemény felét Afrikában - közölte a WHO.

A járványok 70 százalékát olyan betegségek okozták, mint az ebola és más vérzéses lázak, olyan betegségek mellett, mint a majomhimlő, a dengue, a lépfene és a pestis.

Matshidiso Moeti, a WHO afrikai igazgatója hangsúlyozta, hogy azonnali cselekvésre van szükség a zoonózisos (állatról emberre átterjedő) betegségek megfékezésére, mielőtt széles körű fertőzéseket okoznának, és meg kell akadályozni, hogy Afrika az újonnan megjelenő fertőző betegségek gócpontjává váljon.

Az egészségügyi dolgozók ebolás beteget kísérnek a kórházba Forrás: AFP/Zoom Dosso

Moeti hozzátette, hogy az állatoknál előforduló betegségek évszázadok óta fertőzték az embereket Afrikában, de az utazás felgyorsulása megkönnyítette a vírusok számára a határokon való átjutást.

A WHO közleménye arra is kitért, hogy Afrikában növekszik a leggyorsabban a világ népessége, ami növeli az urbanizációt és csökkenti a vadonélő állatok élőhelyét. A tudósok tartanak tőle, hogy a járványok gyorsabban érhetnek el az afrikai nagyvárosokba, ahonnan aztán az egész világba eljuthatnak a betegségek.

A 2014-ben kezdődött nyugat-afrikai ebola-járvány akkor terjedt el robbanásszerűen, amikor elérte a nagyvárosokat, végül több mint tízezer ember halálát okozta, és több európai és amerikai városba is eljutott.

A majomhimlő korábban nem okozott jelentős járványokat Közép- és Nyugat-Afrikán kívül. Az Egyesült Államok Járványügyi és Betegségmegelőzési Központja (CDC) szerint május óta világszerte több mint 11 ezer megbetegedést regisztráltak 65 országban, amelyek többségében korábban nem fordult elő majomhimlős eset.

A WHO a jövő héten rendkívüli ülést tart, amelyen eldöntik, hogy a majomhimlő miatt kihirdetik-e a globális vészhelyzetet. Júniusban a WHO még nem tartotta indokoltnak ennek bejelentését, de közölte, megvizsgálja, hogy a majomhimlő a veszélyeztetett népességcsoportokat, például a gyermekeket is megfertőzheti-e, és hogy a vírus okoz-e súlyosabb megbetegedést.