Döbbenetes, idegen szerkezetet találtak egy Földbe csapódott meteoritban

Egy város felé közeledő meteor illusztrációja

Egy ősi meteorit belsejében lévő gyémántok tanulmányozása során a tudósok egy olyan különös, egymásba fonódó mikroszkopikus struktúrát találtak, amelyet eddig még soha nem láttak.

A szerkezet, amely a grafit és a gyémánt egymásba illeszkedő formája, egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik, és a kutatók szerint egy napon használható lehet majd szupergyors töltők és új típusú elektronika fejlesztésére - írja a Live Science cikke.

A gyémántstruktúrák a Canyon Diablo nevű meteorit belsejébe záródtak, amely 50 000 évvel ezelőtt csapódott a Földbe, és amelyet először 1891-ben fedeztek fel Arizonában. Az ebben a meteoritban lévő gyémántok nem olyanok, mint amilyeneket a legtöbb ember ismer.

A legtöbb ismert gyémánt körülbelül 150 kilométerre a Föld felszíne alatt keletkezett, ahol a hőmérséklet 1093 Celsius-fok fölé emelkedik. A gyémántoknak a szénatomjai kocka alakba rendeződnek.

Ezzel szemben a Canyon Diablo meteoritban található gyémántokat lonsdaleitnek nevezik, és hatszögletű kristályszerkezetűek. Ezek a gyémántok csak rendkívül magas nyomáson és hőmérsékleten tudnak kialakulni. Bár laboratóriumban sikerült már létrehozni lonsdaleitet, természetes körülmények között akkor jönnek létre, ha aszteroida csapódik a Földbe.

A vizsgált meteorit Forrás: Terryfic3D

A meteoritban lévő lonsdaleit vizsgálata során a kutatók valami furcsát találtak. Az általuk várt tiszta hatszögletű struktúrák helyett a kutatók egy másik szénalapú anyag, a grafén növekedését látták, amely a gyémántba illeszkedik.

Ezeket a kinövéseket diafitoknak nevezik, és a meteorit belsejében különösen érdekes réteges mintázatot alkotnak.

E rétegek nem illeszkednek tökéletesen egymáshoz.

A diafitok megtalálása a meteoritból származó lonsdaleitben azt sugallja, hogy ez az anyag más széntartalmú anyagokban is megtalálható, ami azt jelenti, hogy könnyen felhasználható nyersanyagként. A felfedezés a kutatóknak jobb képet ad a szerkezet kialakulásához szükséges nyomásról és hőmérsékletről is, így mesterséges előállításuk is hatékonyabbá válhat.

A teljes tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban olvasható.