Évente akár háromezerszer is olajat engednek a vízbe az európai hajók

Egy tankhajó, amely legálisan üríti ki a fenékvizet a kikötőben

Évente akár háromezerszer is olajat bocsájthatnak a vízbe a kereskedelmi hajók az európai vizeken egy új vizsgálat szerint, amely megállapította, hogy az illegális fenékvíz tengerbe történő lerakásának mértéke valószínűleg jóval nagyobb a nyilvánosan elismertnél. Ez a hajó motorteréből származó folyadékok, valamint más potenciálisan mérgező anyagok, köztük kenőanyagok, tisztító oldószerek és fémek, például ólom és arzén keveréke, amelyek a hajó alján összegyűlnek.

A rendszer riasztást küld az érintett országoknak

Ennek az olajos szennyvíznek a kezelése – a szennyező anyagok eltávolítása céljából történő kezelés vagy a kikötőben történő kirakodás – nagyon drága. Az üzemeltetési költségek csökkentése érdekében egyes hajók egyszerűen közvetlenül az óceánba eresztik, ahol viszont komoly veszélyt jelenthet a tengeri élővilágra.

A Lighthouse Reports, egy európai non-profit szervezet hat hónapig tartó vizsgálata kilenc kiadványt jelentetett meg Európa-szerte;

műholdas technológiát, bejelentők tanúvallomásait és az információszabadság iránti kérelmeket használta fel a hajókról esetlegesen illegális olajszennyezések százainak dokumentálására.

Egy tankhajó, amely legálisan üríti ki a fenékvizet a kikötőben Forrás: lucag_g/Alamy

A jelentés megállapította, hogy a kifinomult műholdas technológia használata ellenére az országok lassan cselekednek, és alacsony a büntetőeljárás szintje, ami egyes szakértők szerint a „büntetlenség kultúrájához vezetett".

Európában a tengeri olajszennyezéseket az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) figyeli a 2007-ben elindított CleanSeaNet kezdeményezésén keresztül, amely műholdképek elemzésével észleli a hajókról származó esetleges olajkibocsátásokat.

Amikor a rendszer potenciális kiömlést észlel valahol, riasztást küld az érintett EU-országnak, amely megfigyelheti az eseményt egy hajó vagy repülőgép kiküldésével, esetleg felkérve egy közeli hajót, hogy vizsgálja meg.

A műszer esetenként algavirágzást vagy a legális kibocsátást is észlel. A nemzeti hatóság ezt követően visszaküldheti megállapításait az EMSA-nak.

A riasztások 1,5 százalékát ellenőrizték a hatóságok

Az éves CleanSeaNet adatok azonban – amelyeket az EMSA 2021-ben kezdett először közzétenni – azt mutatják, hogy a visszajelzések szintje alacsony. 2020-ban az ügynökség 7672 lehetséges olajszennyezést észlelt, és ezeknek mindössze harmadára kapott visszajelzést, amelyek közül 208-nál igazolták, hogy ténylegesen olajfolt.

Az EMSA és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2021-es jelentése szerint

minél hosszabb idő telik el a riasztás és a helyszíni ellenőrzés között, annál nagyobb az esélye annak, hogy az országok „semmit sem figyeltek meg".

A hosszú fekete vonal jelzi a Sentinel-1 műhold által észlelt lehetséges fenékvízkibocsátást Malajzia partjainál, Szingapúr közelében Forrás: SkyTruth

Hozzátették: 2019-ben a potenciális olajszennyezéssel kapcsolatos 7939 riasztásnak csak 1,5 százalékát ellenőrizték a hatóságok három órán belül.

A szakértők azzal érvelnek, hogy a lassú válaszidő, valamint az EMSA által szolgáltatott korlátozott nyilvános adatok csökkentik az elszámoltathatóságot.

A hivatal 2020-ra vonatkozó jelentése nem fedi fel az észlelési dátumokat, és nem ad tájékoztatást a szennyezés valószínű forrásáról. Az EMSA szóvivője szerint ezzel elkerülhető a megfigyeléssel és vizsgálatokkal kapcsolatos „érzékeny információk" felfedése, „amelyek segíthetik a szennyezőket az észlelés elkerülésében".

Nincs nyilvános elszámoltathatóság

Még ha az országok potenciális illegális fenékvízlerakást is észlelnek vizeikben, nem kötelező nyilvánosságra hozniuk, hogy ezt követően milyen lépéseket tesznek.

Ez egy olyan probléma, amely a nyilvánosság számára láthatatlan

– mondta John Amos, a SkyTruth nevű környezetvédelmi felügyelet elnöke a The Guardian online portának, amely 2011 óta műholdadatokat használ az illegális fenékvízlerakás nyomon követésére. – A világ megadhatja a legjobb eszközeit a kormányoknak, ám ha nincs nyilvános elszámoltathatóság és nincs rájuk nehezedő nyomás az eszközöket használatával kapcsolatban, a problémák nem oldódnak meg.

Elpusztult bálnák Skócia partjainál: állatok esnek áldozatul a környezetszennyezésnek Forrás: Andrew Milligan/PA

A SkyTruth az EMSA adatait használta annak kiszámítására, hogy hány kiömlés kerülheti el az észlelést a pályán keringő és az óceánt nem folyamatosan figyelő műholdak általi lefedettség hiánya, illetve a szennyeződések eloszlási sebessége miatt.

Amos elárulta, hogy a CleanSeaNet eredményei kapcsán figyelembe veszik a műholdfelvételek gyakoriságát és egy tipikus olajfolt élettartamát:

a SkyTruth becslései szerint így évente közel 3000 olajfoltot okozhatnak az Európai Unió vizein áthaladó hajók.

A lerakás gyakran sötétedés után történik

A Lighthouse Reports és a partnerei által összegyűjtött bejelentők tanúvallomásai szerint a hajók különböző taktikákat dolgoztak ki az észlelésük elkerülése érdekében, beleértve

a hordozható szivattyúk használatát a kezeletlen fenékvíz óceánba eresztésére, valamint az éjszakai vagy a viharos időjáráskor végzett tengeri lerakást, amikor nehezebb látni az olajat.

Az egyik bejelentő egy hajó motorterében dolgozott és leírta, hogy egy hordozható szivattyú segítségével könnyű az ürítést elvégezni.

Öt perc alatt össze lehet szerelni ezt a hordozható szivattyút, majd öt perc múlva le is tudják választani, és a tettes elrejtőzhet, ha valaki érkezik

– állította a névtelenséget kérő bejelentő. – A lerakásra gyakran sötétedés után, körülbelül este 10 órakor került sor.

A fenékvíz lerakások általában nem kapnak akkora figyelmet, mint a nagy ipari kiömlések, hiszen kisebbek és kevésbé láthatóak.

A szakértők azonban azzal érvelnek, hogy ezek előfordulási gyakorisága nagy hatással van a tengeri élővilágra.

Az ökotoxikológiai tesztek szerint az Acartia tonsa-t, a zooplankton egyik fajtáját súlyosan érintette a fenékvíz Forrás: Nigel Cattlin/Alamy

Egy 2016-os tanulmány „azonnali káros biológiai hatásokat" talált a rövid élettartamú olajszennyezésekkel kapcsolatban a tengeri élővilágra, beleértve a planktonok számának csökkenését a tengerben.

A tengeri olajszennyezésnek „közvetlen mérgező hatásai vannak" a legkisebb tengeri élőlényekre

– mutatott rá Kerstin Magnusson, a Svéd Környezetvédelmi Kutatóintézet ökotoxikológusa, egy olyan jelentés szerzője, amely a fenékvíz lerakását az Acartia tonsa, egy apró zooplankton táplálkozására és szaporodására gyakorolt negatív hatásokkal kapcsolta össze, és amelyek az óceáni tápláléklánc alapját képezik. – Ez a tápláléklánc egészére kihat, ami a hatások és következmények hálózata.

Az illegális fenékvízlerakásért kiszabható büntetés magas pénzbírsággal is járhat. A Carnival's Princess Cruises-t 2016-ban 40 millió dollárra (13,5 milliárd forintra) büntették, miután bűnösnek vallotta magát a brit partok mentén történő fenékvízlerakásban. Egyes esetekben azoban börtönbüntetést szabnak ki a felelősnek talált személyekre. A végrehajtás azonban szórványos a szakértők szerint.