Bill Gray – aki egy földközeli objektumok megfigyelésére specializálódott szoftver fejlesztője – 2015-ben figyelt fel az eredetileg WE0913A névre keresztelt objektumra. Először azt hitték aszteroida, ám voltak olyan tulajdonságai, amik nem illettek a képbe;
az egyik ilyen a fényvisszaverődés volt, ami inkább ember alkotta szerkezetre utalt, mint természetes képződményre.
A gyanú később a SpaceX vállalat rakétájára, a Falcon 9-re terelődött. A hordozórakéta a megfigyelés idején a Deep Space Climate Observatory (DSCOVR) nevű műholdat szállította az űrbe. Ez egy űridőjárást figyelő szonda, ami rendben meg is érkezett kijelölt helyére, az L1 Lagrange-pontra. A várakozások szerint a Falcon 9 ezt követően visszatért volna a Föld légkörébe, ám ez végül nem történt meg. Ennek oka, hogy nem maradt üzemanyaga, ráadásul energia híján képtelen kiszökni a Föld-Hold rendszer gravitációs vonzásából.
Amikor bebizonyosodott, hogy a WE0913A Holdba csapódása elkerülhetetlen, a NASA Sugárhajtású Laboratóriumának vezető tudósa, Jon Giorgini kapcsolatba lépett Gray-jel. Giorgini már kezdetek óta követte a DSCOVR pályáját, és arra a megállapításra jutott, hogy a WE0913A nem lehet az űridőjárást figyelő szonda hordozórakétája; a műhold pályája ugyanis túl messze van a Holdtól, kizárt, hogy az elhagyott rakétafokozat két nappal a kilövés után elhaladt volna az égitest mellett.
Kicsit különös lenne, ha a második fokozat a Hold mellett haladt volna el, miközben a DSCOVR az égbolt egy teljesen más részén volt. Mindig van némi távolság, de nem ekkora"
– idézi Gray magyarázatát a Science Alert tudományos portál.
Giorgini figyelmeztetése után Gray felülvizsgálta a számításokat. Bizonyossá vált: a WE0913A nem azonos a Falcon 9 rakétával, de akkor mi lehet?
A kutatómunka során Gray felfedezett egy 2014-065B katalógusjelű objektumot, ami valójában a kínai Csang'e-5-T1 misszió Hosszú Menetelés-3C rakétájának gyorsítófokozata. A küldetés 2014. október 23-án startolt, majd a rakétafokozatnak a szétválást követően nyoma veszett.
Gray kiszámolta a start utáni várható Hold melletti elrepülést, és azt találta, hogy a WE0913A 2014. október 28-án haladt el az égitest közelében.
Visszafelé extrapolálva ez pontosan egybevág a Hosszú Menetelés-3C rakéta startjának idejével és pályájával. Bizonyos értelemben ezt továbbra is közvetett, de erős bizonyítéknak tartom. Meg vagyok róla győződve, hogy a 2022. március 4-én, délután 13 óra 25 perckor a Holdba csapódó objektum a Csang'e-5-T1 rakétafokozata lesz"
– mondta Gray.
A Csang'e-5-T1 küldetés tulajdonképpen egy főpróba volt, amely során egy későbbi kőzetgyűjtő kutatóeszköz technológiáját tesztelték. Ez a technológia a Csang-o–5 szonda képében valósult meg, ami végül 2020 decemberében landolt a Holdon.
A becsapódás a Hold túloldalán várható, így azt a Földről – legalábbis egyszerűbb eszközökkel – nem lehet majd megfigyelni.