A játékelmélet megmutatja, hogy zsúfolódnak az emberek a vonatokon csúcsidőben

Ingázók egy peronon Madridban.

A játékelmélet és a komplex rendszerek fizikájának kombinációjával lehetséges modellezni a csúcsidőbeli ingázó tömeg viselkedését.

Egy játékelmélet inspirálta modell megmutatja, hogy válnak zsúfolttá csúcsidőben a vonatajtók előtti területek. A modellt végül használni lehetne eszközként biztonságosabb nyilvános helyszínek tervezéséhez. Amikor két csoport kölcsönhatásba kerül egymással, mint például. amikor országok versengenek a forrásokért, vagy díjnyertesek eldöntik, hogy osszák meg nyereségüket, a szituáció a játékelmélettel modellezhető, amely feltételezi, hogy a két csoport racionális, stratégiai döntéseket hoz.

Thibault Bonnemain az Egyesült Királyság Northumbria Egyetemének fizikusa és kollégái a játékelmélet és a komplex rendszerek fizikájának egy kombinációját használta, hogy kidolgozza, hogy mozoghatnak a tömegek, annak mintájára, hogy egy egyén hogy reagál a körötte lévő tömegre. Korábbi modellek alkalmazták ezt a fizika inspirálta játékelméletet tömegek bizonyos aspektusaira, mint például, hogy egy tömeg tagja hogy navigálhat egy kijárathoz. Bonnemain és csapata ehelyett arra fókuszált, hogy modellezze a tömeg tagjának közvetlen környezetét számításba véve a többi egyéneket, akik érintés közelben vannak. De a modell azt is feltételezi, hogy a tömeg tagja ezen a lokális területen túl fog nézni és viselkedését hozzáigazítja válaszként vagy a potenciális akadályokhoz, vagy a „betolakodókhoz" – emberek, vagy gátak amik keresztülhaladnak a tömegen anélkül, hogy letérnének egy fix pályáról.

„Egy kulcsfontosságú aspektusa ennek a munkának az előrelátás. Ez a képesség, amivel a gyalogos rendelkezik, hogy tudja, hogy a betolakodó hogy fog keresztülmenni a tömegen." – mondja Bonnemain.

Amikor Bonnemain és csapata az általuk fejlesztett egyenleteken alapuló szimulációkat futtatták, észrevették, hogy tömegeik virtuális tagjai olyan módokon viselkedtek, ami utánozza a valós világ forgatókönyveket, mint például, a tömegek csoportosulása, ami megfigyelhető, amikor egy nagy objektum, mint egy mentőautó próbál keresztülhaladni.

A modell más jelenséget is megválaszolt. Például reprodukálta a hajlamot, hogy a vonat - vagy metróajtók körül zsúfoltság lesz forgalmas időben, a legnagyobb embersűrűséggel az ajtók körül, amikor záródnak. A modell azt is megmutatta, hogy néhány ember várni fog a peronon az ajtók mellett, mielőtt becsukódnak, mivel a bejárat túl zsúfolt.

„ Hogy ezt a fajta kimenet meglegyen, az embereknek előre kell látniuk, hogy jobban megéri berohanni, mint várni a következő vonatra. „ – mondja Bonnemain.

A modell még fejlesztés alatt van, de Bonnemain azt mondja, lehetnek valós világbeli alkalmazásai.

„Lehet, hogy a legnyilvánvalóbb felhasználás itt az, hogy tervezzünk találkozóhelyeket. Ha a probléma egy égő épület, akkor hogy oldjuk meg, hogy a maximum számú ember tudjon megmenekülni, mert tudjuk, hogy a gyalogos áramlat hogy működik, így tudjuk, hogy és hova tegyük az ajtókat, így a maximum embermennyiség tud keresztülmenni."

Ingázók egy peronon Madridban. Forrás: https://www.newscientist.com/article/2306528-game-theory-shows-how-people-crowd-on-trains-at-rush-hour/

Keith Still fizikus, egy tömeg modellező tanácsadó az Egyesült Királyágban, Burtonban azt mondja a modell hasznos és érdekes eszköz lehet a tömeg viselkedésének analizálásához komplex terekben, de valós világú forgatókönyvek előrejelzéséhez híján van több komplex faktornak, mint pléldául az egyéni viselkedések.

„Elég ha csak egy egyén kissé szabálytalanul viselkedik egy tömeg közepén, hogy megváltozzon a tömeg viselkedése." – mondja Still.

Bonnemian azt mondja, hogy a munka még egy korai szakaszban van, de hogy a korai kvalitatív eredmények ígéretesek. „ A modell, amit javaslunk nagyon egyszerű, tehát lehet finomtani. De hogy leírjunk bizonyos szituációkat, előrelátásra van szükségünk, és ez egy módja, hogy ezt tegyük." – mondja Bonnemain.

(Forrás: New Scientist)