Bármilyen zsákmányt szét tudott tépni ez a delfinhez hasonló őshüllő

A Kyhytysuka sachicarum rekonstruált képe a kolumbiai kréta korai időszakból származó, kardhalszerű hüllőt mutatja be

Egészen biztos, hogy nem szeretnénk találkozni egy ichtioszaurusszal, ha rejtélyes módon képesek lennénk az időutazásra és megmártóznánk a korai kréta tengerekben. Ennek az újonnan azonosított, Kolumbia középső részének rétegeiből ismert, 130 millió éves tengeri hüllőnek ráaádul igencsak méretes, késszerű fogai voltak, mint a hozzá hasonló, más ichthioszauruszfajoknak. Egy most publikált, új tanulmány szerint ez a halhoz, delfinhez hasonló őshüllő külsőre a ma élő kardhalakhoz hasonlított.

A frissen felfedezett ichtioszaurusz nagyjából egy méter hosszú koponyája kiváló állapotban maradt fenn, amit most a szakemberek elemeztek, akik szerint az óriási fogak lehetővé tették, hogy a Kyhytysuka sachicarum megtámadjon akár egy nagyobb méretű zsákmányt, például halakat és még más tengeri hüllőket is.

Míg más ichtioszauruszoknak kicsi, egyforma méretű fogai voltak a kisebb prédák elfogásához, ez az új faj módosította a fogak méretét és távolságát, hogy egy igazi fogarzenált építsen fel a nagyobb zsákmány elejtéséhez

– mondta Hans Larsson, a kanadai McGill Egyetem Redpath Múzeumának paleontológusa a LiveScience online tudományos portálnak.

A Kyhytysuka sachicarum rekonstruált képe a kolumbiai kréta korai időszakból származó, kardhalszerű hüllőt mutatja be Forrás: Dirley Cortés

Az ichtioszauruszok a tengeri ragadozók népes csoportjait jelentették, amelyek először a korai triász időszakban, körülbelül 250 -240 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a tengerbe visszatért szárazföldi hüllőkből. Az utolsó ichtioszauruszok körülbelül 90 millió évvel ezelőtt, a késői kréta korszakban haltak ki.

Hosszú orrukkal és nagy szemeikkel külsőre leginkább egy mai kardhalra hasonlítottak.

A Journal of Systematic Paleontology tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint az újonnan azonosított Kyhytysuka sachicarum, a talált kövületek mérete alapján valószínűleg legalább kétszer olyan hosszú volt, mint egy felnőtt ember.

Larsson és munkatársai a kolumbiai Museo Geológico Nacional José Royo y Gómez gyűjteményében őrzött koponyára összpontosítottak, valamint figyelembe vettek egy másik részleges koponyát, illetve a gerincből és a bordaívből származó csontokat. A szakemberek összehasonlították ezt az állatot más jura és kréta ichtioszauruszokkal, és így sikerült meghatározniuk az új fajt.

A kutatók az új ichthyosaurus fajt a kolumbiai bennszülött Muisca-kultúra nyelvén nevezték el „Kyhytysuka"-nak, ami azt jelenti, hogy „az, aki valami élessel vág".

Úgy tűnik, hogy az új faj képviselői akkoriban éltek, amikor a Pangea szuperkontinens két nagy – egy déli és egy északi – szárazulatra bomlott, miközben a Föld felmelegedett és a tengerszint emelkedett.

Miután a tudósok számos új fajt fedeztek fel azokban a kőzetekben, ahonnan ez az új ichthioszaurusz faj is származik, most azt az elképzelést vizsgálják, hogy ez a kolumbiai régió egykor talán a biológiai sokféleség egyik ősi „hotspotja" lehetett.