Szervezetünkben a fehérjék építőkövei az aminosavak. Az aminosavak sorrendje határozza meg a fehérjék tulajdonságait és azt, hogy milyen folyamatokban játszanak szerepet. Az utóbbi években egyre nagyobb az érdeklődés a rendezetlen fehérjék iránt, melyek nem rendelkeznek stabil szerkezettel, mozgékonyak és szerkezeti sokaságok halmazaként írhatók le - innen ered a megnevezésük is. A kutatások rávilágítottak, hogy a rendezetlen fehérjék, illetve rendezetlen fehérje szakaszok fontos szabályozó szerepet játszanak különböző biokémiai folyamatokban, és több megbetegedés kialakulásához is hozzájárulnak.
Így kapcsolatba hozhatók a Parkinson- és Alzheimer-kórral, rákos megbetegedésekkel, valamint a 2-es típusú cukorbetegséggel is.
Egy rendezetlen fehérje bővelkedik hidrofil oldallánccal és töltéssel rendelkező aminosavakban, illetve gyakori a „szerkezettörő" tulajdonsággal bíró prolin jelenléte is. A prolin különleges felépítésének köszönhetően nehezen vizsgálható, ugyanakkor jelentős biokémiai szabályozási folyamatokban vesz részt, így átfogó jellemzése kiemelt fontossággal bír.
Az ELTE TTK, a német karlsruhei KIT egyetem és a Bruker cég kutatói közösen
olyan, új mágneses magrezonancia méréseken alapuló (NMR: Nuclear Magnetic Resonance) spektroszkópiai módszert fejlesztettek ki, amivel pontosabban, könnyebben és gyorsabban lehet egy rendezetlen fehérje működését feltérképezni.
A módszertani áttörés lehetővé teszi, hogy eddig feltáratlan, vagy nehezen tanulmányozható biokémiai folyamatokat jellemezni lehessen.
A születendő eredmények rávilágítanak a lejátszódó folyamatok mechanizmusára és nagymértékben hozzájárulnak egyes betegségek kialakulásának megértéséhez.