Így fejlesztik évezredek óta kőeszközeiket a csuklyásmajmok

csuklyásmajom
Egy csuklyásmajom eszközhasználat közben
Vágólapra másolva!
Valahol Brazília távoli részén, Serra da Capivara Nemzeti Parkjában a kőszerszámok technológiáját több mint háromezer éve finomítják és tökéletesítik. Ám nem az emberi közösségek. Egy tanulmány szerint a szakállas csuklyásmajmok évszázadok óta következetesen használnak kvarcköveket a kesudió feltörésére. Így vált ez a helyszín a világ legrégebbi, „nem emberi" régészeti lelőhelyévé.
Vágólapra másolva!

A tudósok a múlt század óta tisztában vannak azzal, hogy a szerszámhasználat nem kizárólag emberi tulajdonság. Számos főemlős ágakból készít táplálékszerző eszközöket, amelyeket különféle kreatív módon alkalmaz. A szakemberek megfigyelték, ahogy csimpánzok például botokkal törték össze a gyümölcsöt, míg fajtársaik primitív lándzsákkal vadásztak, amelyeket az állat alvó üregébe szúrták. Egyes főemlősök botokkal gyűjtik a mézet.

Csak a szumátrai orangutánok akár 54 féle eszközt is használnak a rovarok vagy a méz kinyerésére.

A régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy az elefántcsontparti csimpánzok több mint 4000 éve használnak kőeszközöket, hogy táplálékhoz jussanak. Ehhez hasonlóan, a legutóbbi brazíliai ásatások azt mutatják, hogy a csuklyásmajom közösségek szintén átalakították idővel az eszközeiket.

Egy csuklyásmajom eszközhasználat közben Forrás: Wikimedia Commons

A kutatók több mint 122, különböző méretű és keménységű eszközt írtak le, amelyeket az állatok 450 generáció során hoztak létre.

Más szavakkal, a Serra da Capivara majmainak „saját régészeti feljegyzéseik" vannak. Ez tehát egy újabb bizonyíték arra, hogy a szerszámhasználat nem csak az emberekre jellemző.

Ahogy arra a Nature Ecology & Evolution tudományos folyóiratban publikált tanulmány rámutat, a feljegyzések szerint a legrégebbi eszközök (a szándékosan lebontott sziklalövedékek és vágószerszámok) körülbelül 3,3 millió évesek, és az Australopithecus afarensis-nek vagy a Kenyanthropus platyops-nak, két kihalt hominin fajnak tulajdoníthatók.

A helyszínen felfedezett, legrégebbi eszközök viszonylag kicsik és könnyűek.

Több ezer éve használnak eszközöket a csuklyásmajmok Forrás: Wikimedia Commons

Valami azonban radikálisan megváltozott körülbelül 560 évvel ezelőtt, amikor a csuklyásmajmok nagyobb köveket kezdtek el használni.

Az elmúlt 300 évben ezek az állatok végül olyan szerszámméretet és formát alakítottak ki, amely összhangban van a kesudió héjának ütögetésére szolgáló, jelenlegi stratégiájukkal.

Erről tanúskodnak a sziklákon látható, a kesudió héjától barnára festett, árulkodó foltok.

– mutattak rá a kutatók a tanulmányban, amit a ZME Science online tudományos portál idéz.

Más szóval: az eszközhasználat úgy módosult, hogy kielégítse a csuklyásmajmok éppen aktuális étrendjét. És bár a tudósok egyelőre nem tudják, hogy miért változtak meg idővel a táplálkozási szokásaik, de úgy gondolják, hogy az állatok talán eltérő ízekre vágytak.