Páratlan utazás az UNESCO világörökség kincseinek nyomában

A II. Ramszesz parancsára emelt több, ezeréves templomegyüttes, az Abu-Szimbeli templomok.

Az UNESCO világörökségvédő programját 1972-ben alapították, és ha egy helyszínt felvesznek, biztosak lehetünk abban, hogy bolygónk és az emberi civilizáció páratlanul értékes és pótolhatatlan darabjáról van szó. A lovaggá ütött cambridge-i történész, Christopher Clark nem kisebb dologra vállalkozott, minthogy körbeutazza a Földet, felkutassa az UNESCO világörökségének helyszíneit és a Bolygónk kincsei sorozatban bemutassa az érdeklődőknek a világ csodáit. A hat epizódban bejár Kairótól és Velencétől kezdve Párizson át egészen Mumbai-ig és Quito-ig számos lenyűgöző helyet, mi pedig augusztus 8. vasárnap 19:55-től a Viasat History-n megtudhatjuk, miért akkora kincsek ezek az emberiségnek.

Afrika és az Abu Szimbel-i templomok

A II. Ramszesz parancsára emelt több, ezeréves templomegyüttes kis híján víz alá került a múlt század hatvanas éveiben, amikor Egyiptomban gigászi gátat építettek annak érdekében, hogy a Nílus segítségével áramot termeljenek. A gát hatására hatalmas tó keletkezett, a történészek pedig kétségbeesetten nézték, amint víz alá süllyedhet ez a páratlan világtörténelmi örökség. Ekkor lépett közbe az UNESCO, és ötven ország pénzügyi támogatása mentén egy gigászi projekt részeként elköltöztették és újraépítették a templomokat egy 64 méterrel magasabban fekvő helyen. A templomok több mint ezer kődarabból álltak, és kövenként 30 tonnát is meghaladó súlyt nyomtak. Így az áthelyezésük egy elképesztően ambiciózus, de sikerrel végződő építészeti vállalkozás volt.

A II. Ramszesz parancsára emelt több, ezeréves templomegyüttes, az Abu-Szimbeli templomok. Forrás: SchisCom

Európa és a Kew Gardens

A London délnyugati részén fekvő Kew Gardens botanikus kertben 180.000 növényfaj él, amiből 1.300 veszélyeztetett. Ez ma a földkerekség legnagyobb botanikus kertje. A 18. század óta a világ minden tájáról szállítottak ide növényeket, hogy aztán kutatók sora tanulmányozhassa őket. Részben az itt végzett tanulmányok vezettek ahhoz, hogy teanövényt kezdtek termeszteni Cejlonban, vagy éppen kávébabot Dél-Amerikában – tehát a Kew Gardensben folyó munka a világ gasztronómiájára is komoly hatással volt. A Fungáriumban 1,25 millió szárított gombaféle található, a Herbáriumban pedig nagyjából 7 millió préselt növényfajtát tartanak számon: ezt a gyűjteményt 300 év alatt szedték össze, de ma már annyira szerteágazó, hogy pontos nyilvántartás nincs róla. Magtáruk elképesztően fontos szereppel bír, mert ha egy növényfajta a világban a kihalás szélére kerül, az itt tárolt magok segítségével megpróbálhatják újra elterjeszteni.

Hieroglifák II. Ramszesz templomából Abu-Szimbelben. Forrás: SchisCom

India és Elephanta szigetének sziklába vájt barlangtemplomai

Az indiaiak nyolcvan százaléka hindu vallású, és az ország spirituális életének egyik kiemelten fontos helyszíne a Mumbaiból komppal megközelíthető Elephanta-sziget. Itt eredetileg egy hat barlangtemplomból álló komplexum állt, de az idők során ebből három súlyosan megrongálódott, így a látogatók előtt ma már csak három templom áll nyitva. Ezeket a 6-7. század környékén emelték Shivanak, akinek a legnagyobb szobra itt 6 méter magas. Shivat háromarcúan ábrázolják, mert úgy tartják, hogy az egyik legfontosabb hatalmasságuk egyszerre teremtett, megóvott és rombolt – a világ harmóniája egyesült benne.

Az indiaiak nyolcvan százaléka hindu vallású, és az ország spirituális életének egyik kiemelten fontos helyszíne a Mumbaiból komppal megközelíthető Elephanta-sziget. Itt eredetileg egy hat barlangtemplomból álló komplexum állt, de az idők során ebből három súlyosan megrongálódott, így a látogatók előtt ma már csak három templom áll nyitva. Ezeket a 6-7. század környékén emelték Shivanak, akinek a legnagyobb szobra itt 6 méter magas. A Shiva szobor mellett Sir Christopher Clark cambridge-i történész. látható. Forrás: SchisCom

Latin-Amerika és Ecuador fővárosa, Quito

Quito, Ecuador fővárosa 3.000 méterrel a felszín fölött fekszik, vulkánok közelében és ez az első olyan város, amely felkerült az UNESCO világörökségi listájára még 1978-ban. Alexander von Humboltd német kutató 6.200 új növényfajtát katalogizált a környéken. A természettudóst igazi hősnek tartják errefelé, mert például Kolumbusszal ellentétben ő nem hódítani érkezett, hanem barátsággal, megismerni a helyet. Az inka birodalom templomaira a spanyol hódítók építészeti stílusa telepedett rá a 16. század óta és sokszor vulkáni kőből építették őket.

Sir Christopher Clark cambridge-i történész Velencében. Forrás: SchisCom

Quito építészetében mór, flamand és olasz stílusjegyeket is találni, a legjellemzőbb építészet pedig a quitói barokk, ami számos stílusjegyet egyesít magában. A város további különlegessége, hogy áthalad rajta az egyenlítő, ezért a város egy pontján állva az egyik lábunk a föld északi, míg a másik a föld déli részén lehet egyazon pillanatban.

(Forrás: SchisCom)