Megtalálták a Német-Római Birodalom alapítójának impozáns templomát

I. Ottó, templom, palota
A templom impozáns területet foglalt el
Vágólapra másolva!
A régészek egy királyi palotát kerestek Németországban, amikor egy több mint ezer éves templomot fedeztek fel, amit valószínűleg I. Ottó német-római császárnak építettek. A Szász-dinasztia uralkodója tudatos kormányzásának, eredményes centralizációjának és hódításainak köszönhetően 962-ben megalapította a Német-Római Birodalmat.
Vágólapra másolva!

Nagy Ottó vagy más néven I. Ottó 912-ben született Madarász Henrik király és Mathilde királynő legidősebb gyermekeként. A Szász-dinasztia második uralkodóját 936. augusztus 7-én kiáltották ki német királlyá Aachen városában, majd augusztus 8-án a mainzi érsek megkoronázta.

Nagy Ottó számos alkalommal verte vissza kalandozó őseinket, akit 960 környékén sokan már császárként és a hit védelmezőjeként tiszteltek.

Az uralkodó tudatos kormányzásának, eredményes centralizációjának és hódításainak köszönhetően 962-ben megalapította a Német-Római Birodalmat.

I. Ottó német-római császár aranyozott lovasszobra (Magdeburg, 1240 körül) Forrás: Wikimedia Commons

A németországi központú birodalom Közép-Európa egész területét irányította.

A történelmi feljegyzések szerint a szászországi Helfta közelében palotát és templomot építettek a római császár tiszteletére. Ezeket a Szász-Anhalt Állami Műemlékvédelmi és Régészeti Hivatal régészei májusban kezdték el keresni.

– mondta Felix Biermann, a Szász-Anhalt Állami Műemlékvédelmi és Régészeti Hivatal régésze a LiveScience online tudományos portálnak. – A szent helyet protestáns reformáció idején, a 16. században tönkretették, ám építésének idején a templom és a palota valószínűleg uralta a völgyet, ahol épült.

A templom impozáns területet foglalt el Forrás: State Office for Monument Preservation and Archeology Saxony-Anhalt

Az eddig talált leletek között van egy román stílusú, zománccal díszített bronz feszület, amelyet az Új-Akvitániai (a mai Franciaország) Limoges-ban készítettek a 13. században. A régészek emellett felfedezték egy templomharang nagy méretű töredékét, valamint egy zománcozott, 9. századi brosst és számos érmét.

A szakemberek számos temetkezés nyomára is rábukkantak a templom körül, köztük néhány téglából készült sírra.

A régészek ezt a brossot is a templom területén találták Forrás: State Office for Monument Preservation and Archeology Saxony-Anhalt

Jelenleg a maradványok feltárása és elemzése folyik, bár a templom feltárását nyilvánították most elsődleges fontosságúnak. A történelmi feljegyzések azt mutatják, hogy a palota is a közelben lehet.

A dokumentumok szerint a templom és egy közeli palota építését maga I. Ottó rendelte el, ám csak egyszer látogatta meg azokat, amikor a templomot Krisztus után 688 körül felavatták.