Aktív élet mellett is árt a szívnek az elhízás

elhízás túlsúly kövér kövérség
Vágólapra másolva!
A sok testmozgás sem ellensúlyozza maradéktalanul a felesleges kilók szívre gyakorolt kedvezőtlen hatását – derült ki egy spanyol felmérésből.
Vágólapra másolva!

– szögezte le Dr. Alejandro Lucia, a madridi Európai Egyetem tanára és az Európai Kardiológiai Társaság folyóiratában, a European Journal of Preventive Cardiology-ban megjelent nagyszabású tanulmány szerzője. – Ez az első nemzeti szintű felmérés, amely igazolja, hogy a rendszeres testmozgás aligha védi ki a túlsúly kedvezőtlen egészségügyi hatásait.

Arra csakugyan akad bizonyíték, hogy a fittség mérsékelheti a testsúlytöbblet szívre gyakorolt kártékony hatásait. Felnőttek és gyerekek adatait egyaránt feldolgozó korábbi kutatásokból az látszott, hogy a „kövér, de fitt" emberek keringése nagyjából olyan egészségi állapotban van, mint a „vékony, de edzetlen" embereké. „Ebből aztán olyan vitatható egészségpolitikai javaslatok születtek, amelyek a testmozgást és a fittséget helyezték előtérbe a lefogyással szemben – fejtette ki Lucia. – Tanulmányunkkal ezért szerettük volna tisztázni a testmozgás, a testsúly és a szív egészsége közötti összefüggéseket."

Forrás: Thinkstock

A kutatás

A vizsgálat egy foglalkozásegészségügyi kockázatmegelőzéssel foglalkozó nagy spanyol magán-egészségbiztosító adatbázisát használta fel, amely 527 662 munkavállaló adatait tartalmazza. A 32 százalékban női és 68 százalékban férfi alanyok átlagéletkora 42 év volt.

A résztvevőket testtömegindex (BMI) szerint normális testsúlyú (20,0-24,9 kg/m2), túlsúlyos (25,0-29,9 kg/m2) és elhízott (30,0 kg/m2 fölött) kategóriákba sorolták, fizikai aktivitás szerint pedig három csoportba osztották:

  1. rendszeresen aktív, aki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által minimálisan ajánlott testmozgás-mennyiséget napi szinten elvégzi;
  2. kevéssé aktív, aki minden héten végez valamennyi élénk testmozgást, de a WHO által ajánlott minimumot nem éri el,
  3. és inaktív, aki lényegében semmit sem mozog.

A keringési rendszer egészségi állapotát a szívroham és a stroke három fő kockázati tényezője: a diabétesz, a magas koleszterinszint és a magas vérnyomás alapján határozták meg.

A WHO testmozgásra vonatkozó ajánlása a következő: minden felnőttnek legalább heti 150 perc (de ha lehetséges, 300 perc) mérsékelten élénk aerob testmozgást, vagy legalább heti 75 perc (de ha lehetséges, 150 perc) kifejezetten élénk testmozgást kellene végeznie. Mérsékelten élénk testmozgásnak számít például a sétálás vagy a gyorsgyaloglás, élénknek a kocogás.

A résztvevők kb. 24 százaléka volt normális testsúlyú, 41 százaléka túlsúlyos és 18 százaléka elhízott. A teljes vizsgálati populáció többsége, 63,5%-a inaktív volt; a kevéssé aktívak aránya 12,3%-nak, a rendszeresen aktívaké 24,2%-nak adódott. Hozzávetőleg 30%-nál állapítottak meg magas koleszterinszintet, 15%-nál magas vérnyomást, és 3%-nál cukorbetegséget.

A kutatók részletesen elemezték a testtömegindex és fizikai aktivitás alapján felállított csoportok és a három rizikófaktor közötti összefüggéseket. Valamennyi testsúlycsoportban már a legkevesebb (a WHO-ajánlástól elmaradó mennyiségű) testmozgás is csökkentette a diabétesz, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint kockázatát a teljes fizikai inaktivitáshoz képest. Dr. Lucia rámutatott:

A cukorbetegség és a magas vérnyomás kockázata minden súlycsoportban a testmozgás mennyiségével arányosan csökkent.

– hangsúlyozta Lucia.

Azonban a túlsúlyos és elhízott résztvevők szív- és érrendszeri kockázata a testmozgás mennyiségétől függetlenül magasabbnak bizonyult a normális testsúlyúakénál.

Példaképpen: az inaktív normál testsúlyúakhoz viszonyítva a kimondottan aktív elhízottaknál is közel kétszer olyan valószínűséggel alakul ki magas koleszterinszint, négyszeres valószínűséggel diabétesz, és ötszörös valószínűséggel magas vérnyomás.

Forrás: Flickr / Tony Alter

„A testmozgás tehát a jelek szerint nem ellentételezi a súlyfelesleg negatív hatásait – erősítette meg Lucia. – A megfigyelés férfiakra és nőkre egyaránt érvényes volt, akkor is, ha a két nemet külön elemeztük."

A professzor így összegzett: