Egyszerre két cápával is végzett a krokodilszörnyeteg

bordás krokodil
Mindkét cápát egyszerre bekapta
Vágólapra másolva!
A ma élő egyetlen sósvízi krokodilfaj, a trópusi indo-pacifikus térség leghatalmasabb tengeri ragadozó hüllője, hírhedt az agresszivitásáról. Az elsősorban a part menti vizekben vadászó bordás krokodil nem csak a tengeri és szárazföldi állatokra jelenthet komoly veszélyt, hanem az emberre is. Egy Qeensland partjainál horgászó ausztrál házaspár nem mindennapi drámai esemény szemtanúja lett.
Vágólapra másolva!

Nem volt semmi esélye a két fiatal, mit sem sejtő cápának

Az Észak-Quuensland tartományban élő Yvonne és Tony Palmer február 8-án vasárnap reggel horgászás közben arra figyeltek fel, hogy a csónakjuk mellett fodrozódni kezd a víz, és hirtelen egy körülbelül 4-5 méter hosszú bordás krokodil (Crocodylus porosus) bukkant fel mellettük. A sekély, homokos aljzatú vízben két fiatal, kisméretű cápa úszkált gyanútlanul, mit sem sejtve az őket fenyegető veszélyről.

A megtermett bordás krokodil kimászott a partra, és ott nyelte le az áldozatait Forrás: Facebook/Yvonne Palmer

A megtermett hüllő miután észrevette a cápákat, azonnal rájuk rontott, és a csónakból döbbenten figyelő horgászok szeme láttára egyszerre bekapta őket. Az apró cápák túl későn reagáltak, így semmi esélyük sem maradt a menekülésre.

A bordás krokodil a cápákkal a szájában, ezután komótosan kisétált a homokos fövenyre,

ahol egészben lenyelte az áldozatait. A nem mindennapi jelentet a döbbenetből felocsúdó Mrs. Palmer örökítette meg a telefonjával.

Mindkét cápát egyszerre bekapta Forrás: Facebook/Yvonne Palmer

– idézte fel a hölgy a különleges kalandot a 7 News ausztrál hírportálnak.

Nem sokkal korábban, január 22-én az észak-ausztráliai Arnhem Land területén egy helyi lakos éppen drónfelvételeket készített a partvidékről, amikor egy szintén megtermett bordás krokodilt fedezett fel, amely közvetlenül a felszín alatt úszott a partközeli sekély, egy-két méteres vízben.

A bikacápa (Carcharinus leucas) az egyik legveszélyesebb trópusi tengeri ragadozó Forrás: Cultura Creative/George Karbus Photography/George Karbus Photography

A bordás krokodil útját ekkor egy másik, ugyancsak hírhedt tengeri ragadozó, egy kifejlett bikacápa (Carcharhinus leucas) keresztezte, amint a lentebb beágyazott videón is látható.

Valószínű, hogy a bikacápa és a bordás krokodil is helyesen mérték fel a kiegyenlített erőviszonyokat,

mert egyszerűen csak elúsztak egymás mellett.

A bordás krokodil és a bikacápa is a part menti, gyakran zavaros sekély vizekben vadászik, ahol nem ritkán rátámadnak a gyanútlan fürdőzőkre.

Mindenre rátámad ami az útjába kerül, de a tigriscápa reá is veszélyes lehet

A trópusi indo-pacifikus területen honos bordás krokodil Srí Lankától a Fidzsi-szigetekig számít elterjedt fajnak. Különösen jelentős populációjuk él Ausztrália északi, trópusi éghajlatú partvidékén, főleg a mangróvés területeken és a folyótorkolatok közelében. A recens krokodilfélék (Crocodylidae) 12 ismert faja közül a bordás krokodil az egyetlen ma élő sósvízi krokodilfaj.

A bordás krokodil (Crocodylus porosus) az egyetlen ma élő sós vízi krokodilfaj Forrás: Wikimedia Commons/Molly Ebersold

A földtörténeti múltban, különösen a dinoszauruszok koraként is emlegetett mezozoikumban (252 millió évtől 65,5 millió évig) a krokodilfélék még nagy számban népesítették be a Föld akkori tengereit,

amelyek közül egyes fajok gigantikus méretűre nőttek.

A recens krokodilok közül a bordás krokodil számít az egyik legméretesebb fajnak, a kifejlett egyedek hossza elérheti a hat métert, a testtömegük pedig meghaladhatja az egy tonnát.

A jura időszak tengereiben különösen gyakoriak voltak a krokodilfélék. A képen egy Steneosaurus nemzetségbeli példány testfosszíliája látható, amely hozzávetőleg 170 millió éves Forrás: Hauff Museum

Jellemzően a parthoz közeli vizekben vadászik, de sikerült már megfigyelni a parttól 100 kilométeres távolságra, a nyílt tengeren is. Az indonéz szigetvilágból származó megfigyelések szerint

nem egyszer átúszik a viszonylag távol fekvő szigetekre is, jelentős utat megtéve a tengeren.

A bordás krokodil akár egy méterre is kiveti magát a vízből, ha például a vízfelszínre leszállt madarakra vadászik Forrás: Wikimedia Commons/Achim Raschka

A bordás krokodilnak gyakorlatilag nincsen természetes ellensége, de ha kimerészkedik a parti zónából a nyílt vízre, a nagyobb testű cápák, elsősorban a tigriscápa (Galeocerdo cuvier) veszélyt jelenthetnek rá. A bordás krokodil képes kiválasztani a szervezetében felhalmozódó sót, ez teszi lehetővé a tengeri környezethez való alkalmazkodását.

A tigriscápa (Galeocerdo cuvier). még a bordás krokodil számára is veszélyessé válhat Forrás: Elter Tamás

Igen agresszív és mohó ragadozó, amely szinte mindenre rátámad.

Beúszik a part menti édesvizű folyókba és mocsarakba, ahol gyakran elejti a szomjukat oltó nagytestű háziállatokat, a bivalyokat, szarvasmarhákat vagy lovakat. A bordás krokodil veszélyt jelent az ember számára is, szinte minden évben elfordulnak halálos kimenetelű incidensek.