Ezért tudnak visszatalálni a tengeri teknősök a kikelési helyükre

Patara Sea Turtle Conservation and Monitoring Program Aninal,caretta caretta,Endangered,extinct,hatched,hatchling,Logg
MUGLA, TURKEY - AUGUST 18: Close-up of a hatchling loggerhead turtle (Caretta Caretta) before making its way into the sea after they were checked by members of DEKAMER (Sea Turtle Rescue Centre) early in the morning in Mugla, Turkey on August 18, 2020. Weak hatchlings are kept under care for a while by the staff. Wounded sea turtles and those in need of care are treated at DEKAMER within the scope of the Patara Sea Turtles Conservation and Monitoring Program supported by the Ministry of Environment and Urbanization. Mustafa Ciftci / Anadolu Agency
Vágólapra másolva!
A University of Central Florida kutatóinak új cikke segíthet megválaszolni, honnan eredhet egyes állatok mágneses „hatodik" érzéke. Így például azt is, hogyan tudnak visszatalálni a tengeri teknősök a kikelésük helyére.
Vágólapra másolva!

Több mint fél évszázada foglalkoztatja a kutatókat a kérdés: honnan származik egyes állatok mágneses érzéke.

Robert Fitak, az UCF docense angol és izraeli munkatársaival közösen nemrég publikált egy cikket a Philosophical Transactions of the Royal Society B című szaklapban, amelyben felvet egy hipotézist. Szerinte a magasabb rendű állatok mágneses érzéke a magnetotaktikus baktériumokkal való szimbiotikus együttélésből származik.

A magnetotaktikus baktériumok olyan különleges baktériumok, amelyek mozgását befolyásolják a mágneses mezők, így a Föld mágneses mezeje is.

Kikelő álcserepesteknős (Caretta Caretta) Forrás: Anadolu Agency via AFP/2020 Anadolu Agency/Mustafa Ciftci

A Föld mágneses mezejét több különböző állat érzékeli, így például a tengeri teknősök, a madarak, a halak és a homárok. A tengeri teknősök például ezen érzékük segítségével találnak vissza szaporodáskor ugyanarra a tengerpartra, ahol kikeltek.

Annak megértése, hogyan érzékelik az élőlények a mágneses mezőt, segítséget nyújthat az emberek számára is, hogy kihasználják a Föld mágneses mezejét a saját navigációs céljaikra.

Ezenkívül az ökológiai kutatásokban is felhasználható az eredmény, például felmérhetők vele a mágneses környezet módosításának hatásai, például, hogyan befolyásolja a biológiai sokszínűséget a nagyfeszültségű vezetékek építése. A mágnesség felhasználása a célzott gyógyszerbevitelben is profitálhat az eredményekből.

Északi simabálna Forrás: Wikimedia Commons

Fitak és munkatársai a mikróbák legnagyobb genetikai adatbázisában (Metagenomic Rapid Annotations using Subsystems Technology) kutakodva jutottak arra a következtetésre, hogy a magasabb rendű állatokban megtalálhatók bizonyos magnetotaktikus baktériumok DNS-mintái.

Elsőként mutatták ki, hogy a magnetotaktikus baktériumok sok állathoz kötődnek, így pingvinekkel, álcserepesteknősökkel, denevérekkel és az északi simabálnával.

A kutatók azt még nem tudják, hol élhetnek ezek a magnetotaktikus baktériumok a gazdaállatokban, de valószínűsítik, hogy idegszövetekkel tárulnak például a szemben vagy az agyban.

A hipotézis bizonyításához azonban még sok további kutatásra van szükség.