Énekesmadarakkal a poloskák ellen

Ha sokkal több bokorlakó énekesmadár - mint a barátposzáta, a kis poszáta, a fülemüle vagy a vörösbegy - élne például Budapesten, akkor biológiai úton lehetne védekezni a poloskainvázió ellen.

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője szerint, ha a fővárosban az lenne a cél, hogy sokkal több fülemüléhez hasonló, bokorban fészkelő faj éljen, akkor meg kellene változtatni a felfogást a zöldterület-kezelésről. Sajnálatos módon a nagy parkjaiban hiányoznak a "valódi bokrok" - fogalmazott -, hiszen amik vannak, azok felfelé terebélyesednek, így semmi nem tud bennük fészkelni. Az igazi bokrok olyanok, mint egy vekni kenyér, az alapjuknál a legszélesebbek - tette hozzá, példaként a kökényt említve.

Ez azért is fontos - emelte ki Orbán Zoltán -,

mert a lakott területen élő, fészkelő énekesmadarak táplálékának része a poloskalárva.

Itt van az ázsiai márványospoloska-invázió, meg az afrikai vándorpoloska is bejött, és ha egészséges, fajgazdag lenne a környezet, akkor szépen kordában tartanák az ilyen invazív fajokat is, a poloskainváziók mértéke csökkenne.

Megjegyezte: a szarkák nemcsak a lárvát, hanem a kifejlett poloskát is képesek megenni.

A szóvivőt arról is kérdezték, hogy április végén indul, és egy hónapon át tart majd a Fülemülék éjszakája elnevezésű rendezvénysorozat, amelynek keretében az ország több pontján lehet majd hallgatni a fülemülék énekét, több helyszínen pedig madárgyűrűzést is tartanak az állatvédők.

(MTI)