Jóval nagyobb a mai macskák mérete, mint viking őseiké

macska
A macskák elsősorban vizuális valamint szagjeleket és vokalizációt használnak a fajtársaikkal való kommunikációban
Vágólapra másolva!
A Koppenhágai Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint a háziasított macskák a történelem évszázadai során jó néhány centimétert nőttek. A most felbukkant, közel kétezer éves maradványok szerint mintegy 16 százalékkal termetesebbek, mint viking elődeik.
Vágólapra másolva!

Kivételes helyzetbe kerültek a macskák

A háziasított állatok általában kisebb méretűek, mint vadon élő társaik. Kevesebb foguk van és kevésbé rendezkedtek be a védekezésre is, ezért növesztenek ritkán ehhez szükséges „eszközöket", például szarvakat.

A cicák egyre jobban érezték magukat az ember társaságában Forrás: pexels.com

A kutyák körülbelül 25 százalékkal kisebbek a szürke farkasoknál, és egy esetleges harc során is egészen biztosan alulmaradnának őseikkel szemben.

Más, olyan háziasított állatok, mint a csirke vagy a juh élete pedig már annyira az embertől függ, hogy nagy valószínűséggel egyetlen napot sem élnének túl nélküle. A macskák viszont kivételnek tűnnek, legalábbis a méretük tekintetében, írja a ZME Science tudományos portál.

Egy sötét titokra is fény derült

A Koppenhágai Egyetem kutatói több száz macska csontját tanulmányozták, amelyek a vaskorból (időszámításunk előtt 8. század), a vikingek korából (időszámításunk szerint 8. századtól) és a középkorból (5-17. század) származnak.

Macskakoponyák a korszakok változásában Forrás: Anne-Birgitte Gitfredsen

A vizsgálatok során a különböző korokból előkerült csontokat összehasonlították a modern, házi macskák csontvázaival. Az eredmények azt mutatták, hogy az állatok mintegy 16 százalékkal lettek nagyobbak a viking kori társaiknál.

A tanulmány azonban egy sötét titokra is fényt derített: a vizsgálatok szerint néhány macskát a vikingek nyilvánvalóan megnyúztak, akik a bundájukat valószínűleg a ruházatukhoz használták, illetve elcserélték azokat más, számukra értékesebb árucikkekért.

A növekedés a táplálkozással lehet összefüggésben

A kutatás folytatásaként a szakemberek számos, olyan csontot is elemeztek a közelmúltban, amelyek Dánia különböző régészeti helyeiről bukkantak elő. Ezek a maradványok az európai macskafélék csaknem kétezer éves történetét is megmutatták, a késő bronzkortól az 1600-as évek végéig.

A háziasítás embernek és állatnak is jót tett Forrás: pexels.com

Az elemzett csontok jelentős része olyan régészeti lelőhelyekről származik, ahol vikingek hantolták el az elpusztult macskákat. A kutatók szerint még a földbe helyezés előtt eltávolították a bundájukat, amit a csontokon látható világos, vágott jelölések jeleznek.

– állítják a kutatók a Danish Journal of Archaeology-ban közzétett tanulmányukban. – „Fejlődésük jól láthatóan ellentétben áll a rágcsálókkal, amelyeket csak az egyre nagyobb mennyiségű hulladék és az élelmiszermaradékok vonzottak a terjeszkedő településekre."

Az emberi gondoskodás is segíthetett a növekedésben

A macskák – a rágcsálókkal szemben – elkezdtek egyre közelebbi kapcsolatba kerülni az emberekkel, akik a legtöbb esetben szívesen fogadták be őket.

A macskák szép lassan beköltöztek az életünkbe Forrás: pexels.com

A gondoskodás, a biztonságos körülmények és a rendszeres táplálkozás pedig egyre inkább megváltoztatta a macskák testalkatát.

A kutatás azt azonban egyelőre nem tisztázta, hogy az állatok vajon azért lettek-e nagyobbak, mert többször jutottak táplálékhoz, vagy pedig a megváltozott genetikai felépítésük miatt. A kutatók most erre a kérdésre keresik a választ.